A történet valóságban 1987-ben kezdődött, amikor személyesen megkerestem Lakitelken Lezsák Sándort az MDF alapítóját. Amikor is a belépésem az MDF-be megtörtént és megkaptam a salgótarjáni MDF tagok névsorát, mindösszesen 10 főt, és ezek között egyetlen egy sem volt, akik későbbiek során az MDF színeiben tetszelegtek volna. A lakitelki látogatásom után, két hónapra lakásomon a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Nyerges Péter és Horváth Nándor részvételével házkutatást tartottak, valós jegyzőkönyveket elfelejtettek készíteni, és így a kis irodámban a fiókomban tárolt névsort is magukkal vitték.Ezek után a volt munkahelyemről a Mátrai Állami Gazdaságtól elbocsátottak sikkasztás alapos gyanuja okán, a vádemelést Nyerges Péter Horváth Nándorral együtt készítette (volt III/III-ok).
1990-ben a Salgótarján Városi Bíróság felmentett a vád alól. Az ügy tárgyalása során derült ki, hogy az Állami Gazdaság igazgató helyettesével egy olyan vallomást írattak alá, amelyet nem ő mondott, hanem Horváth Nándor készített el és szövegezett meg. Az Állami Gazdaság igazgatója elmondta, hogy az általa aláírt vallomással ellentétben, nekem mint iroda vezetőnek semmiféle utalványozási jogköröm, illetve döntés hozó jogköröm nem volt, erre csak a vezérigazgatónak és a két helyettesének volt jogköre. A vádat képviselő ügyész Dr. Kovács Gyula volt, aki a volt feleségem szeretője volt és, amikor a tárgyaláson mindezt szóvá tettem neki, felugrott a vádhatóság asztala mellől és szó nélkül eltávozott. A tanácsvezető bíró nagyon meglepődött és jelezte, hogy megkeresi a vádhatóság illetékeseit, kb. egy óra múlva megérkezett egy másik ügyész, aki végül is a vádat elejtette. Nem kívánta fenntartani, de úgy érkezett be, hogy nem is ismerte az ügyet.
A következő folytatás 1990-ben amikor a Nógrád Megyei Bíróság egyik elnök helyettese fizetési meghagyást bocsátott ki a magán vállalkozásomra, a bankszámláimat lefoglalták amiről én nem is tudtam. Ezt megpanaszoltam és a Legfelsőbb Bíróság helyt adott a panaszomnak, és kötelezték a Nógrád Megyei Bíróságot a fizetési meghagyás vissza vonására. Mai napig nincs tudomásom róla, hogy ezt megtették volna, többszöri kérelmem ellenére sem!
Ez a jogtörténet a Legfelsőbb Bíróság honlapján is olvasható.
A fellebbezésben sajnálatos módon beírtam, a Nógrád Megyei Bíróság elnökhelyettesének figyelmét felhívtam arra, hogy a rendszerváltás ellenére is tovább folyik a bolsevik gondolkodás mód a bíróságokon. Mindenféle bizonyíték nélkül fizetési meghagyást bocsáthatnak ki, akinek csak akarnak.
Ezek után Dr. Cipó Ernő elvtárs a városi ügyészség vezetője volt, vádat emelt ellenem hatóság megsértése bűntett címén. Ekkor jelentették be a Nógrád megyei bírók1990-évtől kezdve, majd 1991 évben folytatták az elfogultságukat velem szemben azaz Angyal Istvánnal szemben. Dokumentumok megtalálhatók a honlapon, de sajnos a Legfelsőbb Bírósági okiratokban olyat is találtunk, mi szerint én jelentettem be elfogultságot valamennyi Nógrád Megyei bíró ellen, ami nem igaz. A gyakorlat viszont az, ha egy vádlott bejelenti akár az ügyésszel szemben, - aki a "sógorom" is volt -, akár a bíróval szemben az elfogultságot, őt mint a hivatal emberei független a valós megnevezésekkel, a valós okok leírásával ők bejelentik, hogy nem elfogultak, és az ügy folytatódhat, ez a magyar jogrend egyik téves burjánzása.
1995-ben ebben az ügyben a Váci Bíróság felmentett a vád alól. Tehát ezekben az előzmény ügyekben sem kaptam kártérítést a meghurcoltatásom miatt, mi több továbbra is folytak a meghurcoltatási kísérletek. A III/III-as ügyosztály annak ellenére, hogy felszámolták őket, mind a Köztársaság oda nem való szervezete, hatalmukat átmentették, céljuk a demokratikus szabad állam bomlasztása. Egyik nagyon fontos példa erre, hogy az 1991-ben kezdődött büntető per ügyésze Nógrád Megyében Dr. Kovács Gyula volt, aki korábban a sógorom volt. Majd miután a legfelsőbb bíróság, vélhetően a bírók által bejelentett elfogultsági nyilatkozatokra áthelyezte Egerbe. Az Egri Megyei Bíróság az Egri Városi Bíróságra helyezte az ügy tárgyalását, holott korábban a Balassagyarmati Városi Bíróságra kiírt ügyben a városi bíróság elnökhelyettese bejelentette, hogy a városi bíróság nem jogosult tárgyalni az ügyet. Az ügyben leírt nagy összegű adócsalásra való tekintettel. Vélhetően jogszabályi megfontolások is szerepelhettek ebben, ami miatt, áthelyezték a Balassagyarmati Megyei Bíróságra, amely az ügyet 1993 decemberében kezdte tárgyalni. A tárgyalás vezető bíró egy személyben jelent meg, (ülnökök) - társbírák nélkül, jegyzőkönyv vezető nélkül!!! Erről a tárgyalásról a mai napig nincs jegyzőkönyv másolatunk, nem is találjuk, de ami legérdekesebb a történetben, az, hogy én időközben megszereztem a bírák elfogultsági bejelentéseinek másolatát, amelyet átadtam az ügyvédemnek, aki meglepve tapasztalata, hogy mégis az a bíróság akarja tárgyalni, aki bejelentette az elfogultságot. Az is valós dolog, hogy ugyanakkor ezek a bírák, valamennyi bíró Nógrád Megyében az előzetes őrizetem meghosszabbító végzéseket aláírták. Az az igazság, hogy nekem ebben az időszakban még nem volt tudomásom, hogy a bírák bejelentették az elfogultságukat, de az ügyvédem sem tudott róla. Azzal, hogy az elfogult bírák aláírták az előzetes őrizetben tartásom meghosszabbítását eredményező végzéseket súlyos károkat is okoztak, hiszen megfosztottak a védekezés alapvető jogaitól és a vagyonom őrzésétől és védésétől. A vagyonomat amit lefoglalt a rendőrség, a rendőrség nem őriztette, és oda többször is betörtek és raboltak el nagy értékeket.
Vissza térve az 1993 decemberi tárgyalásra az ügyvédem folyamatosan felhívta az egyetlen bíró, Dr. Kovács bíró figyelmét, hogy fontos bejelenteni valója lenne, de ezeket a kérelmeket meg sem hallgatta, mi több azt az indítványt sem, hogy a közönség soraiban elhelyezkedő rendőrtiszteket távolítsa el a teremből, merthogy őket később tanuként kívánjuk felhasználni. Végül is a 11-ik vádlott meghallgatása után, mielőtt a 12-ikre került volna a sor, hallgatott az ügyvédem kérelmére, és mondta, hogy "na mondja mi az a fontos dolog". Erre az ügyvédem jelezte neki, hogy ezt a tárgyalást nem tarthatja meg. Nagyon felidegeskedett a bíró, és kiabálva mondta, hogy mi az hogy nem? Az ügyvédem oda vitte, az általa saját kezűleg aláírt elfogultsági nyilatkozatot, a bíró úr Dr. Kovács miután elolvasta, össze csapta az ügyiratait, felugrott és következőket mondta: "a tárgyalást berekesztem" a 12-ik rendű vádlott megrémülve kérdezte a bírótól, hogy "most mi lesz velem, engemet nem hallgat meg?" A bíró azt mondta: "majd lesz magával valami, engem nem érdekel, a tárgyalást berekesztettem" és kirohant a tárgyaló teremből. A tárgyaló teremben résztvevők, de az ügyész sem tudta miről van szó!!!
Miután az Egri Városi Bíróság az adott jogszabályokra való tekintettel sem jelentette be alkalmatlanságát, az ügy tárgyalására, a több mint fél milliárdos vád követelés ellenére, holott véleményem szerint neki is be kellett volna ezt jelenteni, de a Dr.Kósa Judit akkor érkezett vissza a gyesről, és vélhetően nem olvasta el kellően az ügy anyagát. Ezért is lehet az, hogy a Heves Megyei Ügyészség egyik prominens képviselője, volt az ügy vádlója Dr. Hajdú Tamás, aki korábban a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság III/III-as ügyosztályának vezetője volt. Erről a tényről Dr. Magyar Elemér kirendelt védőm tájékoztatott, aki korábban a Heves Megyei Ügyészség ügyésze volt. A Dr. Hajdú Tamás belső elhárítás tanulmányait Moszkvában végezte és a feleségét is onnan hozta, aki az Egri Városi Bíróság büntető bírónője volt. Dr. Györgyi Kálmánnál a legfőbb ügyészség vezetőjénél Dr. Hajdú Tamás ügyész ellen, mint volt III/III rendőrtiszt személy ellen a legfőbb ügyész úr elutasította panaszomat. Panaszom után Dr. Hajdú Tamás magatartása velem szemben 180 fokban megváltozott.
Vele és a feleségével kapcsolatban a következő történet zajlott le. Egyik alkalommal tárgyalásra voltunk idézve, Dr. Kósa Judit bírónő tanácsa elé, majd minden vádlott megérkezett, most kivételesen az ügyvédek is, és bejött egy bírósági dolgozó, egy írnok szerű, súgott valamit a bírónőnek, meg az ügyésznek és a tárgyalást berekesztették. Előzetesen az lett mondva, hogy 2-3 órára, de nem mondták meg, hogy miért. Amikor kimentünk a tárgyaló teremből, láttuk, hogy a mi két ülnökünk átmegy egy másik tárgyaló terembe, ahol véletlenül Dr. Hajdú Tamás felesége tárgyalt. Mint kiderült a tárgyaláson részt vevő két ülnök, nem ment el a tárgyalásra, és ezért Kósa Judit bírónő a mi két ülnökünket kölcsön adta. (súlyos eljárási hiba) Majd egy 3 óra múlva behívott a tárgyaló terembe és a tárgyalást elnapolta.
Mindezen történetről a tárgyalási jegyzőkönyvben nincs nyoma!!!
A tárgyalásra meghívott ügyvédek, kirendelt ügyvédek, hosszú évekre visszamenőlegesen nagyon sokszor nem tudtak eljönni, a megbízott ügyvéd helyére kirendelt védőt kellett keresni, aki papíron meg is lett, be is jelentkezett, aláírta a jelenléti ívet, majd eltávozott és egész tárgyalási időszak alatt meg sem jelent. Nagyon sokszor megtörtént az az eset is, hogy egyetlen egy ügyvéd nem maradt bent már a tárgyalás első órájától kezdve, nem is jöttek vissza, de a tárgyalás vezető bírónőt nem érdekelte, az ügyész sem, hogy a vádlottak védelem nélkül maradtak. Vélhetően ezek az ügyvédek a "megérdemelt juttatásokat" a bíróságtól felvették, hiszen a jelenléti ívet aláírták, és rajtam és az öcsémen keresztül behajtották. Tehát megfizettette a tárgyaló bíróság velünk azoknak az ügyvédeknek a jogosulatlan 0 kifizetett ügyvédi juttatást amiért meg sem dolgoztak, hiszen nagyon sok esetben nem voltak jelen a tárgyalóteremben sem. (súlyos eljárási hiba)
Az Egri Városi Bíróság kirendelte az igazságügyi szakértő intézetet, 1994 évben és 2000-ig szakértett. Irathiány címen kérte mindig a meghosszabbítását, és az egész időszak alatt egyetlen egy iratot sem tudtak pótolni, vagy beszerezni, mert az eljáró rendőrök, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Horváth Nándor rendőr alezredes valamint Nyerges Péter rendőr őrnagy jó szakértelmére való tekintettel kilogrammban foglalták le a cégek iratait és tárolták nem megfelelő helyeken, de a többi irat viszont ott maradt a cégek telephelyein, ahol az őrzés védelem hiányában, a folyamatos betörések okából kifolyólag több irat megsemmisült. Az intézet felé adott meghosszabbítások okából kifolyólag tárgyalások elhúzódása is számottevő volt, hiszen az irat hiányra hivatkozva is több esetben napolta az ügyet a bírónő. (súlyos eljárási hiba)
Az egyik alkalmazottam aki gazdaság vezetőként dolgozott a Viktória Ügynökség Kft-nél név szerint Novák István vélhetően rendőr ügynökként is dolgozott, hiszen amikor alkalmaztam őt, tudtam, hogy a korábbi munkahelyén sikkasztott. Az akkori Novák István elleni eljárással is Horváth Nándor rendőr alezredes foglalkozott. Az ügyben vélhetően megegyeztek és azt az ügyet tovább nem firtatták. Viszont ez az ember volt az, aki a Kft.-ket rávette, váltók kibocsátására, ami miatt a rendőrség szintén eljárást kezdeményezett az egyes társaságok vezetőivel szemben. Furcsa mód az volt, hogy egyes társaságok vezetői még csak szóba sem kerültek sem az eljárás kezdetekor, sem a végekor. Végül is több társaság vezetőjét, akiket számon kértek, felmentettek az ügyben, csak minket Angyal Istvánt és Jánost marasztaltak el ezen ügyben. Novák Istvánt a bíróság többször megidézte, első beidézésekor a bírónő a (Dr. Kósa Judit) a következőket mondta: "kiváncsi vagyok arra a tanura aki korábban gyanúsított volt". Ekkor ránézett Dr.Hajdú Tamásra, aki igen szigorúan nézett vissza és vélhetően ezért nem fejezte be a mondatot, de Novák István a tárgyalásra nem jött el, az utolsó percben faxon kimentette magát, hogy fontosabb elfoglaltsága van, mint a tárgyalásra eljönni, és csak a negyedik idézésére jelent meg. A korábbi tárgyalások tartalmilag is rá voltak épülve és miután nem jelent meg így hiába mentünk a tárgyalásra, mert a bírónő napolt, mégis minden esetben elfogadta a távollétét. Vélhetően a bírónő az ügyész, Dr. Hajdú Tamás javaslatára még az elévülés életbe nem lép addig nem kell meghallgatni őt. A bírónő a tárgyaláson felhívta a figyelmét, hogy a kérdéseinkre nem köteles válaszolni. (súlyos eljárási hiba)
Nagy Imre rendőr alezredes aki az első kihallgatásomkor jelen volt, ügyvédet nem kérhettem, nem is volt jelen, ezen a napon azt állították, hogy kísérő nélkül bejött az egyik alkalmazottam (bejöhetett a kihallgató szobába kísérő nélkül, a kihallgatási jegyzőkönyvben sem rögzítették) és azt állították, hogy én aláírtam egy fontos magán okiratot, amelyet én határozottan megtagadtam, és én nem is írtam alá, és nem is jött be az alkalmazottam nevezetesen Jávori Andrásné munkaügyis. Ez a nőszemély egyébként még nekem ügyvezetőnek is felmondott. Őt korábban a szeretőjével együtt gyanúsítottként kezelték az Ötvözetgyárban mint sikkasztót. A gyanúsító nem volt más mint Horváth Nándor volt III/III-as rendőrtiszt.
Folyamatosan cikkeztünk akkoriban a történetről, majd egy idő múlva Horváth Nándor büntető feljelentést tett ellenem hamis vád címén, amelyet a Salgótarjáni Városi Ügyészség meg is küldött az Egri bíróságnak, ahol az ügyeket egyesítették.
2000-évben meghallgatták Nagy Imre rendőralezredest a hamis vád ügyben, aki bejelentette - miután a bíróság megmutatta neki az okiratot - nem ez volt az az okirat amelyet Horváth Nándor mutatott neki. A bírónő még azt sem kérdezte meg tőle, hogy ezt az okiratot látta e akkor, amikor állítólag én azt aláírtam és azt Jávoriné adta az ő kezébe, és Horváth Nándor rendőralezredes mit mutatott neki. Hiszen Jávori Andrásné elmondta a vallomásában, hogy a Nyerges Péter vezette őt be a kihallgató szobába. ?! Mi ezek után kimentünk a tárgyaló teremből, és kint a folyosón Horváth Nándor a következőket ordította Nagy Imre rendőralezredes felé: "börtönbe akarsz csukatni?" és még sok minden mást is kiabált neki. A következő meghallgatásán, Nagy Imre rendőralezredes már felismerte azt az okiratot, amelyet korábban nem ismert fel, és a bíróság semmilyen kérdést nem tett fel neki. Ezután a bíróság elrendelte az okmány írás szakértését. Az írásszakértő megállapította, hogy nem az én kezem írása volt! A bíróság kérésem ellenére megtagadta az újabb írásszakértő kirendelését, hogy megtudjuk ki írta alá akkor valójában ezt az iratot. Az én alapos gyanúm, hogy egy másik alkalmazottam volt az aláírásom hamisítója, történetesen Antal Ferenc beosztottam pénzügyi vezető volt (bizonyítani tudom) más alkalommal is hamisította az aláírásomat, a banki iratoknál is.
Ma a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztályán dolgozik. Valamennyi Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányt írásban tájékoztattam Antal Ferenc sikkasztásáról és okirat hamisításáról, de egyetlen egy esetben sem indult ellene vizsgálat. Őt is úgy vettem fel hozzám dolgozni, hogy tudtam korábbi munkahelyén büntető feljelentést tettek ellene a Nógrád Megyei Szénbányák Kisterenyei üzeménél történt sikkasztás miatt, a rendőrségi ügy előadója nem volt más mint Horváth Nándor rendőralezredes, aki ma jelenleg rokkant nyugdíjas, olyan betegséggel amiben valójában nem szenved. Nyerges Péter is hasonló okokból rokkant nyugdíjas. A hamis vád büntető ügyben az eljáró Egri bíróság felmentett, mindenféle bizonyítási indítványomat elutasította, pedig arra lettem volna kíváncsi, hogy ki hamisította az aláírásomat.
A tárgyalásokra idézés alapján érkeztünk és nem kaptam meg az idézést, mert egy postafiókot tartottam fenn, és ha a postafiókot valaki nem látogatja, akkor vissza küldik. Ebben az időszakban feketén tudtam szerezni egy munkát és Szerencsen dolgoztam, és a bírónő jelezte, hogy majd csak később lesz a tárgyalás. Amikor haza tudtam jönni, akkor bementem a postára, de nem volt semmiféle értesítő, hogy kaptam volna korábban levelet. Nyugodtan voltam, és egyik alkalommal a rendőrség megkeresett, és bevitt a bíróságra, az eljáró bírónő kimentésemet nem fogadta el, de a postán sem volt hajlandó megérdeklődni, holott más esetben amikor az idő húzásra történő tevékenység, meg nem jelenésre való hivatkozás történt, szó nélkül tudomásul vette. Engemet pedig azonnal úgy munkás nadrágban őrizetbe vett és fogdába záratott. Majd több mint 2 hónap után engedett ki. Ez alatt az egészségi állapotom olyan mértékben fordult súlyosra, hogy emiatt is ki kellett engednie.
A bírónő 1998-ban felszólította a vádlottakat, hogy bizonyítási indítványaikat adják be, én 4 alkalommal nyújtottam be, nevekkel, címekkel, indoklásommal, miért kérem, határidőre, ahogyan azt kérte, de ő egyetlen egy esetben sem volt hajlandó figyelembe venni, meghallgatni indítványomat. Más vádlottak is benyújtottak bizonyítási indítványt, de azoknak sem fogadta el bizonyítási indítványait. A Dr. Kósa Judit bírónő által vezetett bírói tanács, megfosztott az alapvető jogomtól a védekezés jogától, de más vádlottakat is. A legsúlyosabb eljárási hiba!!! Az ítéletben olyan címben utasította el, hogy az bizonyítási indítványokat azért utasítja el, mert az időhúzásra megy. Tisztelettel kérdem, ha valamely bíróság 4-5-6 havonta kíván fontos ügyben tárgyalást tartani, a megidézett tanúk távolmaradásához, hozzá járul annak ellenére, hogy tudja ebből napolás lesz, akkor szerintem nem én vagyok az időhúzásra törekedő személy, hanem maga a bíróság. 1991-ben kezdődött tárgyalás sorozat 12 évig tartott és semmire sem voltak tekintettel az ítélet kihirdetésekor, vélhetően a III/III-as múlttal rendelkező ügyész Dr. Hajdú Tamás ügyész javaslatára. Az ítéletet megfellebbeztük és a másodfokú tárgyalás hozta a legmeglepőbbet. Az egész történetet nem akarom elhinni, de ez már a meglepetések teteje volt, ugyanis a másodfokú bíróság vezető bírója a kirendelt ügyvédemet kérte meg a védőbeszéd megtartására Dr. Magyar Elemér ügyvédnek kellett felhívni az eljáró megyei bíró figyelmét arra, hogy először minden esetben a vádat kell felolvasni, hogy arra a védőbeszédet el lehessen mondani. Én sajnos ekkor elmosolyogtam magamat, biztosan ezért is hosszabbították meg fél évvel a büntetésem tartamát, de a tanácsvezető megyei bíró, kijelentette, nincs ennek jelentősége.!???!
A megyei bíró kb. 70-72 éves lehetett. Miután az ügyész el akarta mondani a vádbeszédét, beszólt, hogy ez nem fontos, a vádlottak úgyis tudják miről van szó, és én szerettem volna meghallgatni, de nem hallgathattam meg. Ezután hazamentem. Az ügyvédtől tudtam meg az ítéletet. Szerintem a tanácsvezető bíró azt sem tudta, hogy melyik ügyet tárgyalja!
Az emlékeimet fogom folytatni, mert szeretnék a nyilvánosság elé tárni minden részletet, amely az ügy sajátosságából fakadva különlegesek. A bíróságok állítólagos függetlenségét megkérdőjelezik, de az igazságszolgáltatásba vetett közemberek hitét is elveszítik.
Ha valakinek kérdése van szívesen válaszolok, várom a kérdéseket!
1990-ben a Salgótarján Városi Bíróság felmentett a vád alól. Az ügy tárgyalása során derült ki, hogy az Állami Gazdaság igazgató helyettesével egy olyan vallomást írattak alá, amelyet nem ő mondott, hanem Horváth Nándor készített el és szövegezett meg. Az Állami Gazdaság igazgatója elmondta, hogy az általa aláírt vallomással ellentétben, nekem mint iroda vezetőnek semmiféle utalványozási jogköröm, illetve döntés hozó jogköröm nem volt, erre csak a vezérigazgatónak és a két helyettesének volt jogköre. A vádat képviselő ügyész Dr. Kovács Gyula volt, aki a volt feleségem szeretője volt és, amikor a tárgyaláson mindezt szóvá tettem neki, felugrott a vádhatóság asztala mellől és szó nélkül eltávozott. A tanácsvezető bíró nagyon meglepődött és jelezte, hogy megkeresi a vádhatóság illetékeseit, kb. egy óra múlva megérkezett egy másik ügyész, aki végül is a vádat elejtette. Nem kívánta fenntartani, de úgy érkezett be, hogy nem is ismerte az ügyet.
A következő folytatás 1990-ben amikor a Nógrád Megyei Bíróság egyik elnök helyettese fizetési meghagyást bocsátott ki a magán vállalkozásomra, a bankszámláimat lefoglalták amiről én nem is tudtam. Ezt megpanaszoltam és a Legfelsőbb Bíróság helyt adott a panaszomnak, és kötelezték a Nógrád Megyei Bíróságot a fizetési meghagyás vissza vonására. Mai napig nincs tudomásom róla, hogy ezt megtették volna, többszöri kérelmem ellenére sem!
Ez a jogtörténet a Legfelsőbb Bíróság honlapján is olvasható.
A fellebbezésben sajnálatos módon beírtam, a Nógrád Megyei Bíróság elnökhelyettesének figyelmét felhívtam arra, hogy a rendszerváltás ellenére is tovább folyik a bolsevik gondolkodás mód a bíróságokon. Mindenféle bizonyíték nélkül fizetési meghagyást bocsáthatnak ki, akinek csak akarnak.
Ezek után Dr. Cipó Ernő elvtárs a városi ügyészség vezetője volt, vádat emelt ellenem hatóság megsértése bűntett címén. Ekkor jelentették be a Nógrád megyei bírók1990-évtől kezdve, majd 1991 évben folytatták az elfogultságukat velem szemben azaz Angyal Istvánnal szemben. Dokumentumok megtalálhatók a honlapon, de sajnos a Legfelsőbb Bírósági okiratokban olyat is találtunk, mi szerint én jelentettem be elfogultságot valamennyi Nógrád Megyei bíró ellen, ami nem igaz. A gyakorlat viszont az, ha egy vádlott bejelenti akár az ügyésszel szemben, - aki a "sógorom" is volt -, akár a bíróval szemben az elfogultságot, őt mint a hivatal emberei független a valós megnevezésekkel, a valós okok leírásával ők bejelentik, hogy nem elfogultak, és az ügy folytatódhat, ez a magyar jogrend egyik téves burjánzása.
1995-ben ebben az ügyben a Váci Bíróság felmentett a vád alól. Tehát ezekben az előzmény ügyekben sem kaptam kártérítést a meghurcoltatásom miatt, mi több továbbra is folytak a meghurcoltatási kísérletek. A III/III-as ügyosztály annak ellenére, hogy felszámolták őket, mind a Köztársaság oda nem való szervezete, hatalmukat átmentették, céljuk a demokratikus szabad állam bomlasztása. Egyik nagyon fontos példa erre, hogy az 1991-ben kezdődött büntető per ügyésze Nógrád Megyében Dr. Kovács Gyula volt, aki korábban a sógorom volt. Majd miután a legfelsőbb bíróság, vélhetően a bírók által bejelentett elfogultsági nyilatkozatokra áthelyezte Egerbe. Az Egri Megyei Bíróság az Egri Városi Bíróságra helyezte az ügy tárgyalását, holott korábban a Balassagyarmati Városi Bíróságra kiírt ügyben a városi bíróság elnökhelyettese bejelentette, hogy a városi bíróság nem jogosult tárgyalni az ügyet. Az ügyben leírt nagy összegű adócsalásra való tekintettel. Vélhetően jogszabályi megfontolások is szerepelhettek ebben, ami miatt, áthelyezték a Balassagyarmati Megyei Bíróságra, amely az ügyet 1993 decemberében kezdte tárgyalni. A tárgyalás vezető bíró egy személyben jelent meg, (ülnökök) - társbírák nélkül, jegyzőkönyv vezető nélkül!!! Erről a tárgyalásról a mai napig nincs jegyzőkönyv másolatunk, nem is találjuk, de ami legérdekesebb a történetben, az, hogy én időközben megszereztem a bírák elfogultsági bejelentéseinek másolatát, amelyet átadtam az ügyvédemnek, aki meglepve tapasztalata, hogy mégis az a bíróság akarja tárgyalni, aki bejelentette az elfogultságot. Az is valós dolog, hogy ugyanakkor ezek a bírák, valamennyi bíró Nógrád Megyében az előzetes őrizetem meghosszabbító végzéseket aláírták. Az az igazság, hogy nekem ebben az időszakban még nem volt tudomásom, hogy a bírák bejelentették az elfogultságukat, de az ügyvédem sem tudott róla. Azzal, hogy az elfogult bírák aláírták az előzetes őrizetben tartásom meghosszabbítását eredményező végzéseket súlyos károkat is okoztak, hiszen megfosztottak a védekezés alapvető jogaitól és a vagyonom őrzésétől és védésétől. A vagyonomat amit lefoglalt a rendőrség, a rendőrség nem őriztette, és oda többször is betörtek és raboltak el nagy értékeket.
Vissza térve az 1993 decemberi tárgyalásra az ügyvédem folyamatosan felhívta az egyetlen bíró, Dr. Kovács bíró figyelmét, hogy fontos bejelenteni valója lenne, de ezeket a kérelmeket meg sem hallgatta, mi több azt az indítványt sem, hogy a közönség soraiban elhelyezkedő rendőrtiszteket távolítsa el a teremből, merthogy őket később tanuként kívánjuk felhasználni. Végül is a 11-ik vádlott meghallgatása után, mielőtt a 12-ikre került volna a sor, hallgatott az ügyvédem kérelmére, és mondta, hogy "na mondja mi az a fontos dolog". Erre az ügyvédem jelezte neki, hogy ezt a tárgyalást nem tarthatja meg. Nagyon felidegeskedett a bíró, és kiabálva mondta, hogy mi az hogy nem? Az ügyvédem oda vitte, az általa saját kezűleg aláírt elfogultsági nyilatkozatot, a bíró úr Dr. Kovács miután elolvasta, össze csapta az ügyiratait, felugrott és következőket mondta: "a tárgyalást berekesztem" a 12-ik rendű vádlott megrémülve kérdezte a bírótól, hogy "most mi lesz velem, engemet nem hallgat meg?" A bíró azt mondta: "majd lesz magával valami, engem nem érdekel, a tárgyalást berekesztettem" és kirohant a tárgyaló teremből. A tárgyaló teremben résztvevők, de az ügyész sem tudta miről van szó!!!
Miután az Egri Városi Bíróság az adott jogszabályokra való tekintettel sem jelentette be alkalmatlanságát, az ügy tárgyalására, a több mint fél milliárdos vád követelés ellenére, holott véleményem szerint neki is be kellett volna ezt jelenteni, de a Dr.Kósa Judit akkor érkezett vissza a gyesről, és vélhetően nem olvasta el kellően az ügy anyagát. Ezért is lehet az, hogy a Heves Megyei Ügyészség egyik prominens képviselője, volt az ügy vádlója Dr. Hajdú Tamás, aki korábban a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság III/III-as ügyosztályának vezetője volt. Erről a tényről Dr. Magyar Elemér kirendelt védőm tájékoztatott, aki korábban a Heves Megyei Ügyészség ügyésze volt. A Dr. Hajdú Tamás belső elhárítás tanulmányait Moszkvában végezte és a feleségét is onnan hozta, aki az Egri Városi Bíróság büntető bírónője volt. Dr. Györgyi Kálmánnál a legfőbb ügyészség vezetőjénél Dr. Hajdú Tamás ügyész ellen, mint volt III/III rendőrtiszt személy ellen a legfőbb ügyész úr elutasította panaszomat. Panaszom után Dr. Hajdú Tamás magatartása velem szemben 180 fokban megváltozott.
Vele és a feleségével kapcsolatban a következő történet zajlott le. Egyik alkalommal tárgyalásra voltunk idézve, Dr. Kósa Judit bírónő tanácsa elé, majd minden vádlott megérkezett, most kivételesen az ügyvédek is, és bejött egy bírósági dolgozó, egy írnok szerű, súgott valamit a bírónőnek, meg az ügyésznek és a tárgyalást berekesztették. Előzetesen az lett mondva, hogy 2-3 órára, de nem mondták meg, hogy miért. Amikor kimentünk a tárgyaló teremből, láttuk, hogy a mi két ülnökünk átmegy egy másik tárgyaló terembe, ahol véletlenül Dr. Hajdú Tamás felesége tárgyalt. Mint kiderült a tárgyaláson részt vevő két ülnök, nem ment el a tárgyalásra, és ezért Kósa Judit bírónő a mi két ülnökünket kölcsön adta. (súlyos eljárási hiba) Majd egy 3 óra múlva behívott a tárgyaló terembe és a tárgyalást elnapolta.
Mindezen történetről a tárgyalási jegyzőkönyvben nincs nyoma!!!
A tárgyalásra meghívott ügyvédek, kirendelt ügyvédek, hosszú évekre visszamenőlegesen nagyon sokszor nem tudtak eljönni, a megbízott ügyvéd helyére kirendelt védőt kellett keresni, aki papíron meg is lett, be is jelentkezett, aláírta a jelenléti ívet, majd eltávozott és egész tárgyalási időszak alatt meg sem jelent. Nagyon sokszor megtörtént az az eset is, hogy egyetlen egy ügyvéd nem maradt bent már a tárgyalás első órájától kezdve, nem is jöttek vissza, de a tárgyalás vezető bírónőt nem érdekelte, az ügyész sem, hogy a vádlottak védelem nélkül maradtak. Vélhetően ezek az ügyvédek a "megérdemelt juttatásokat" a bíróságtól felvették, hiszen a jelenléti ívet aláírták, és rajtam és az öcsémen keresztül behajtották. Tehát megfizettette a tárgyaló bíróság velünk azoknak az ügyvédeknek a jogosulatlan 0 kifizetett ügyvédi juttatást amiért meg sem dolgoztak, hiszen nagyon sok esetben nem voltak jelen a tárgyalóteremben sem. (súlyos eljárási hiba)
Az Egri Városi Bíróság kirendelte az igazságügyi szakértő intézetet, 1994 évben és 2000-ig szakértett. Irathiány címen kérte mindig a meghosszabbítását, és az egész időszak alatt egyetlen egy iratot sem tudtak pótolni, vagy beszerezni, mert az eljáró rendőrök, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Horváth Nándor rendőr alezredes valamint Nyerges Péter rendőr őrnagy jó szakértelmére való tekintettel kilogrammban foglalták le a cégek iratait és tárolták nem megfelelő helyeken, de a többi irat viszont ott maradt a cégek telephelyein, ahol az őrzés védelem hiányában, a folyamatos betörések okából kifolyólag több irat megsemmisült. Az intézet felé adott meghosszabbítások okából kifolyólag tárgyalások elhúzódása is számottevő volt, hiszen az irat hiányra hivatkozva is több esetben napolta az ügyet a bírónő. (súlyos eljárási hiba)
Az egyik alkalmazottam aki gazdaság vezetőként dolgozott a Viktória Ügynökség Kft-nél név szerint Novák István vélhetően rendőr ügynökként is dolgozott, hiszen amikor alkalmaztam őt, tudtam, hogy a korábbi munkahelyén sikkasztott. Az akkori Novák István elleni eljárással is Horváth Nándor rendőr alezredes foglalkozott. Az ügyben vélhetően megegyeztek és azt az ügyet tovább nem firtatták. Viszont ez az ember volt az, aki a Kft.-ket rávette, váltók kibocsátására, ami miatt a rendőrség szintén eljárást kezdeményezett az egyes társaságok vezetőivel szemben. Furcsa mód az volt, hogy egyes társaságok vezetői még csak szóba sem kerültek sem az eljárás kezdetekor, sem a végekor. Végül is több társaság vezetőjét, akiket számon kértek, felmentettek az ügyben, csak minket Angyal Istvánt és Jánost marasztaltak el ezen ügyben. Novák Istvánt a bíróság többször megidézte, első beidézésekor a bírónő a (Dr. Kósa Judit) a következőket mondta: "kiváncsi vagyok arra a tanura aki korábban gyanúsított volt". Ekkor ránézett Dr.Hajdú Tamásra, aki igen szigorúan nézett vissza és vélhetően ezért nem fejezte be a mondatot, de Novák István a tárgyalásra nem jött el, az utolsó percben faxon kimentette magát, hogy fontosabb elfoglaltsága van, mint a tárgyalásra eljönni, és csak a negyedik idézésére jelent meg. A korábbi tárgyalások tartalmilag is rá voltak épülve és miután nem jelent meg így hiába mentünk a tárgyalásra, mert a bírónő napolt, mégis minden esetben elfogadta a távollétét. Vélhetően a bírónő az ügyész, Dr. Hajdú Tamás javaslatára még az elévülés életbe nem lép addig nem kell meghallgatni őt. A bírónő a tárgyaláson felhívta a figyelmét, hogy a kérdéseinkre nem köteles válaszolni. (súlyos eljárási hiba)
Nagy Imre rendőr alezredes aki az első kihallgatásomkor jelen volt, ügyvédet nem kérhettem, nem is volt jelen, ezen a napon azt állították, hogy kísérő nélkül bejött az egyik alkalmazottam (bejöhetett a kihallgató szobába kísérő nélkül, a kihallgatási jegyzőkönyvben sem rögzítették) és azt állították, hogy én aláírtam egy fontos magán okiratot, amelyet én határozottan megtagadtam, és én nem is írtam alá, és nem is jött be az alkalmazottam nevezetesen Jávori Andrásné munkaügyis. Ez a nőszemély egyébként még nekem ügyvezetőnek is felmondott. Őt korábban a szeretőjével együtt gyanúsítottként kezelték az Ötvözetgyárban mint sikkasztót. A gyanúsító nem volt más mint Horváth Nándor volt III/III-as rendőrtiszt.
Folyamatosan cikkeztünk akkoriban a történetről, majd egy idő múlva Horváth Nándor büntető feljelentést tett ellenem hamis vád címén, amelyet a Salgótarjáni Városi Ügyészség meg is küldött az Egri bíróságnak, ahol az ügyeket egyesítették.
2000-évben meghallgatták Nagy Imre rendőralezredest a hamis vád ügyben, aki bejelentette - miután a bíróság megmutatta neki az okiratot - nem ez volt az az okirat amelyet Horváth Nándor mutatott neki. A bírónő még azt sem kérdezte meg tőle, hogy ezt az okiratot látta e akkor, amikor állítólag én azt aláírtam és azt Jávoriné adta az ő kezébe, és Horváth Nándor rendőralezredes mit mutatott neki. Hiszen Jávori Andrásné elmondta a vallomásában, hogy a Nyerges Péter vezette őt be a kihallgató szobába. ?! Mi ezek után kimentünk a tárgyaló teremből, és kint a folyosón Horváth Nándor a következőket ordította Nagy Imre rendőralezredes felé: "börtönbe akarsz csukatni?" és még sok minden mást is kiabált neki. A következő meghallgatásán, Nagy Imre rendőralezredes már felismerte azt az okiratot, amelyet korábban nem ismert fel, és a bíróság semmilyen kérdést nem tett fel neki. Ezután a bíróság elrendelte az okmány írás szakértését. Az írásszakértő megállapította, hogy nem az én kezem írása volt! A bíróság kérésem ellenére megtagadta az újabb írásszakértő kirendelését, hogy megtudjuk ki írta alá akkor valójában ezt az iratot. Az én alapos gyanúm, hogy egy másik alkalmazottam volt az aláírásom hamisítója, történetesen Antal Ferenc beosztottam pénzügyi vezető volt (bizonyítani tudom) más alkalommal is hamisította az aláírásomat, a banki iratoknál is.
Ma a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztályán dolgozik. Valamennyi Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányt írásban tájékoztattam Antal Ferenc sikkasztásáról és okirat hamisításáról, de egyetlen egy esetben sem indult ellene vizsgálat. Őt is úgy vettem fel hozzám dolgozni, hogy tudtam korábbi munkahelyén büntető feljelentést tettek ellene a Nógrád Megyei Szénbányák Kisterenyei üzeménél történt sikkasztás miatt, a rendőrségi ügy előadója nem volt más mint Horváth Nándor rendőralezredes, aki ma jelenleg rokkant nyugdíjas, olyan betegséggel amiben valójában nem szenved. Nyerges Péter is hasonló okokból rokkant nyugdíjas. A hamis vád büntető ügyben az eljáró Egri bíróság felmentett, mindenféle bizonyítási indítványomat elutasította, pedig arra lettem volna kíváncsi, hogy ki hamisította az aláírásomat.
A tárgyalásokra idézés alapján érkeztünk és nem kaptam meg az idézést, mert egy postafiókot tartottam fenn, és ha a postafiókot valaki nem látogatja, akkor vissza küldik. Ebben az időszakban feketén tudtam szerezni egy munkát és Szerencsen dolgoztam, és a bírónő jelezte, hogy majd csak később lesz a tárgyalás. Amikor haza tudtam jönni, akkor bementem a postára, de nem volt semmiféle értesítő, hogy kaptam volna korábban levelet. Nyugodtan voltam, és egyik alkalommal a rendőrség megkeresett, és bevitt a bíróságra, az eljáró bírónő kimentésemet nem fogadta el, de a postán sem volt hajlandó megérdeklődni, holott más esetben amikor az idő húzásra történő tevékenység, meg nem jelenésre való hivatkozás történt, szó nélkül tudomásul vette. Engemet pedig azonnal úgy munkás nadrágban őrizetbe vett és fogdába záratott. Majd több mint 2 hónap után engedett ki. Ez alatt az egészségi állapotom olyan mértékben fordult súlyosra, hogy emiatt is ki kellett engednie.
A bírónő 1998-ban felszólította a vádlottakat, hogy bizonyítási indítványaikat adják be, én 4 alkalommal nyújtottam be, nevekkel, címekkel, indoklásommal, miért kérem, határidőre, ahogyan azt kérte, de ő egyetlen egy esetben sem volt hajlandó figyelembe venni, meghallgatni indítványomat. Más vádlottak is benyújtottak bizonyítási indítványt, de azoknak sem fogadta el bizonyítási indítványait. A Dr. Kósa Judit bírónő által vezetett bírói tanács, megfosztott az alapvető jogomtól a védekezés jogától, de más vádlottakat is. A legsúlyosabb eljárási hiba!!! Az ítéletben olyan címben utasította el, hogy az bizonyítási indítványokat azért utasítja el, mert az időhúzásra megy. Tisztelettel kérdem, ha valamely bíróság 4-5-6 havonta kíván fontos ügyben tárgyalást tartani, a megidézett tanúk távolmaradásához, hozzá járul annak ellenére, hogy tudja ebből napolás lesz, akkor szerintem nem én vagyok az időhúzásra törekedő személy, hanem maga a bíróság. 1991-ben kezdődött tárgyalás sorozat 12 évig tartott és semmire sem voltak tekintettel az ítélet kihirdetésekor, vélhetően a III/III-as múlttal rendelkező ügyész Dr. Hajdú Tamás ügyész javaslatára. Az ítéletet megfellebbeztük és a másodfokú tárgyalás hozta a legmeglepőbbet. Az egész történetet nem akarom elhinni, de ez már a meglepetések teteje volt, ugyanis a másodfokú bíróság vezető bírója a kirendelt ügyvédemet kérte meg a védőbeszéd megtartására Dr. Magyar Elemér ügyvédnek kellett felhívni az eljáró megyei bíró figyelmét arra, hogy először minden esetben a vádat kell felolvasni, hogy arra a védőbeszédet el lehessen mondani. Én sajnos ekkor elmosolyogtam magamat, biztosan ezért is hosszabbították meg fél évvel a büntetésem tartamát, de a tanácsvezető megyei bíró, kijelentette, nincs ennek jelentősége.!???!
A megyei bíró kb. 70-72 éves lehetett. Miután az ügyész el akarta mondani a vádbeszédét, beszólt, hogy ez nem fontos, a vádlottak úgyis tudják miről van szó, és én szerettem volna meghallgatni, de nem hallgathattam meg. Ezután hazamentem. Az ügyvédtől tudtam meg az ítéletet. Szerintem a tanácsvezető bíró azt sem tudta, hogy melyik ügyet tárgyalja!
Az emlékeimet fogom folytatni, mert szeretnék a nyilvánosság elé tárni minden részletet, amely az ügy sajátosságából fakadva különlegesek. A bíróságok állítólagos függetlenségét megkérdőjelezik, de az igazságszolgáltatásba vetett közemberek hitét is elveszítik.
Ha valakinek kérdése van szívesen válaszolok, várom a kérdéseket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése