A rendőrség válasza a 20 év után megkerült iratok végett tett feljelentésre

A történet folytatása a legutóbb történt eseményeknek, hogy a Városi Kapitányság elutasította, elévülés címén a nyomozást, ugyanakkor az Antal Ferenccel kapcsolatban, aki ma rendőr a Nógrád Megyei Rendőrkapitányság gazdaságvédelmi osztályán, vele szemben semmilyen eljárást nem kezdeményezett a rendőrség!?

A bűnszervezet létrehozója annak idején, vélhetően Horváth Nándor rendőr alezredes volt. Több bűntársa is van ezzel kapcsolatban nem utolsó sorban Antal Ferenc, aki jelenleg  rendőrfőhadnagyként dolgozik, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság  Gazdaságvédelmi Osztályán. A rablóból lett pandúr, büntetlenül élhet és büntetlenül gyárthat hamis iratokat, amelyeket az Angyal testvérek esetében is gyártott, akiknek a mai napig sincs elképzelésük arról, hogy ezeket a hamis iratokat hogyan fogadhatta el a vádhatóság. Az tény, hogy Antal Ferenc Angyal István alkalmazottja  volt, mint a cég pénzügyi vezetője. A legfurcsább az egész dologban az, hogy a Hitel Bankkal kötött banki szerződés szerint a bankszámláról egyedül csakis egyedül Angyal István vehet fel készpénzt, ugyanakkor a Hitelbank egyik tisztviselője (Papp Jenő úr) egyértelműen több millió forintot fizetett ki az arra jogtalan személynek Antal Ferencnek. Annak idején kértem a Hitel Banktól a Budapest Banktól is, hogy adjanak részemre mint számlatulajdonos részére teljes részletes számla kivonatat és adjanak másolatot a készpénzfelvételről. Mindkét bank megtagadta, arra hivatkozva, hogy bűnügyizár alatt van, illetve már korábban megsemmisítettek minden napi bizonylatot.

Így a bűnszervezet személyi állománya kibővül a banki tisztviselőkkel, továbbá a rendőrséggel.  Vélhető az is, hogy a rendőrségi könyvszakértő Bakonyiné tudta azt, hogy a pénzeszközöket Antal Ferenc vette fel, hiszen valamennyi bizonylat nála volt, ezt iratok is bizonyítják, ennek ellenére mégis azt állította szakvéleményében, hogy Angyal István vállalkozó a csaló és a sikkasztó, azaz hamis szakvéleményt készített.  A számláimról mint egy 25-30 millió Ft tűnt el.

Az eljáró Egri Városi Bíróság dr. Kósa Judit által vezetett büntető tanácsnak a magatartása és a büntető ügyhöz való hozzáállása is segíthette Antal Ferenc és bűntársai bűnös tevékenységeit. Végül is az Angyal cégek összdolgozó állománya közel 150-160 fő volt. A Gazemberek,  a sikkasztók, akik a csalást,  az okirat hamisítást, aláírásom hamisítását elkövették ma kényelemben, nyugalomban élhetnek és készülhetnek az újabb nagyobb bűncselekmény elkövetésére.

A büntető törvénykönyvnek azon szakasza felháborít, hogy amely akként rendelkezik, hogy a bűntett elkövetésének napjától számítja az elévülési időt és lehetőséget sem ad az elszenvedő félnek arra, hogy ha előkerül bármilyen bizonyíték arra vonatkozólag, hogy  nem ő követte el a bűncselekményt legyen ez akármilyen távoli időben is, akkor az elévülést azonnal megszakítják.

Megjegyezni szeretném, még azt hogy a rendőrség szakemberei Horváth Nándor vezetésével előre gyártott vallomásokat készítettek és íratták alá a tanukkal. Az egyik kollégámat 1991. november 22-én kitudta hallgatni, úgyhogy a kollégám és én csak 1991. nov. 25-én mentünk be a rendőrségre , hogy mi a helyzet? A legnagyobb szégyen az egészben az, hogy a legfőbb ügyészség vezetője dr. Györgyi Kálmán azzal zárta le az ezzel kapcsolatos panaszunkat, hogy dátumtévedés történt. Ez a kihallgatási jegyzőkönyv viszont meggyőzhette vélhetően az eljáró bíróságot, hiszen ez egy beismerő vallomás volt, (amelyet soha nem mondott a kollégám) mert egy kész marhaság volt, amelyet számvitelileg képzett szakember soha nem nyilatkozna ki, ez a gondolatmenet csak is, Horváth Nándor rendőralezredes civilben kőműves 6 elemit végzett ember agyában születhetett meg.

Előzetes őrizetbe vételünket ennek a hamis dátumban, időben és okiratilag hamisított kihallgatási jegyzőkönyvnek köszönhettük.

A történetnek igen érdekes oldala az, hogy egy Nyerges nevezetű ügyvéd azt állította, (Salgótarján) hogy  a kollégám bízta meg őt a védelem képviseletével és ezért írta alá, tehát a kollégám ott volt az adott napon az adott időben, amikor ő a jegyzőkönyvet aláírta 1991. november 22-re datálódik ezen a napon Budapesten voltan én és a kollégám a Novotell szállóban tárgyaltunk egésznap, tehát a kollégám semmi esetre sem lehetett ott. Mindezt bizonyítja még az őrizetbe vétel dokumentumai is, az a megállapításom, hogy a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Horváth Nándor rendőralezredes,előre legyártotta a vallomásokat amelyeket a tanuk kénytelen voltak aláírni. A bűntető tárgyalásán több tanú is furcsállta, és kijelentette azt, hogy ő ilyeneket nem mondott.

 Én nem szeretnék igazságot szolgáltatni, de az igazságnak végül is győznie kell és a gazembereknek meg kell bűnhődniük.

Horváth Nándor rendőr alezredessel kapcsolatos a következő történet:

1996-ban a Mátrai Állami Gazdaságnál dolgoztam, mint egy kereskedelmi egység vezetője. Mátra Coop volt a neve. 8 hónapja dolgoztam ott, amikor (ezt csak hallottam) a rendőrség részéről Horváth Nándor megkereste az állami gazdaság vezetőit, azzal, hogy sikkasztás bűncselekményét követtem el az állami gazdaság terhére és ebben nyomoznak, már sok információjuk van – mondta Horváth Nándor rendőr alezredes. A munka viszonyomat a Mátrai Állami Gazdaság azonnal megszüntette. A rendőrség nyomozást elvégezte, majd részleges irat ismertetés után – tehát nem mutattak meg nekem mindent – vádemelési javaslattal  a Salgótarjáni Városi Ügyészségre adták be. Aki vádat is emelt ellenem. A rendőrségi eljárás nem sokkal azután kezdődött, hogy Lezsák Sándor urat az MDF alapítóját Lakiteleken meglátogattam a lakásán, és elhoztam a salgótarjáni szimpatizánsok névsorát. A Lakitelekről való hazaérkezésem után, egy hétre a lakásomon a rendőrség házkutatást tartott, iratokat vittek el a lakásomból mindenféle jegyzőkönyv felvétele nélkül, köztük az MDF szimpatizánsok névsorát is. 1998-ban év végén megkezdődtek a tárgyalások a nagy összegű sikkasztás büntető ügyében, melyben én voltam az egyetlen vádlott. A tárgyalások igen érdekesen folytak, a legérdekesebb történet a következő volt, amikor az állami gazdaság vezérigazgató helyettesének felolvasták, az általa tett vallomást a rendőrségen. Az állami gazdaság vezérigazgató helyettese, mélységes megdöbbenésének adott hangot, amikor megjegyezte, hogy ő soha nem volt a rendőrségen és ő semmilyen vallomást nem tett, hanem az úgy történt, hogy Horváth Nándor rendőr alezredes megkereste őt az irodájában, hogy Angyal István által elkövetett bűncselekmény bizonyítva van csak alá kell írnia a vallomást. A vezérigazgató elvtárs (akkor még ez volt a hivatalos megszólítás) azt is elmondta, hogy el sem olvasta, csak aláírta a kinyitott helyen, de egyben megjegyezte, hogy Angyal István annak ellenére, hogy kereskedelmi vezető volt, semmilyen jogköre nem volt, sem szerződést kötni, sem pénzt utalványozni. Ehhez csak az állami gazdaság 3 vezetőjének volt jogköre. Tehát Angyal István el sem követhetett semmilyen formában sikkasztást, sem szerződést nem köthetett. Miután én volt az közvetlen vezetője, Angyal István kötelessége az volt, hogy minden ügyletről írásos dokumentációt nyújtson be, amit én hagyhattam jóvá, vagy utasíthattam el. Az a megállapításom, hogy Horváth Nándor már akkor is előre gyártotta a vallomásokat, amelyeket a tanuknak csak alá kellett írni, akár úgy is, hogy egyes tanukat megfenyegetett, másokat viszont megtévesztett, mint a Mátraaljai Állami Gazdaság vezetője esetében is történt. A tanú vallomás meghallgatása után a bíróság szünetet rendelt el, és elvonult. A szünet után ítéletet hirdetett, melyben felmentettek bizonyítékok hiányában. Azok, akik a hamis vádakat gyártották Horváth Nándor rendőr alezredes és rendőr bűntársai nem kerültek felelősségre vonásra, hanem készülhettek az újabb bűncselekmény előkészítésére, amelyet már megterveztek és megszerveztek és hamisítottak. Én viszont az eljárás időtartama alatt munkát nem tudtam vállalni és 3 évig sehol nem kaptam munkát emiatt, még ahol elhelyezkedtem, akkor is a rendőrök megkeresték őket, hogy bocsássanak el. De az a cég aki végül is alkalmazott, jó szakembernek tartott és nem vette figyelembe a rendőrök követelődzését. A későbbi „nagy Angyal” ügyben mindazon rendőrök szerepeltek és végeztek kiemelkedő munkát magas bérért, aki az 1986-os büntető ügyben szerepelt. Az első számú személy III/III rendőri múlttal rendelkező Horváth Nándor rendőr alezredes. Ami még furcsább az egész történetben, hogy Egerben az ügyet felügyelő ügyész 1994-től Dr. Hajdú Tamás Heves Megyei ügyész volt, aki korábban a Heves Megyei Rendőr Főkapitányság III/III-as ügyosztályát vezette. Minderről a kirendelt védőm tájékoztatott, aki korábban a Heves Megyei Ügyészség ügyésze volt, de valamilyen oknál fogva onnan elbocsátották. Információim szerint államtitok megsértése miatt, az hogy ez igaz volt e, nem tudom, de nem is igazán érdekelt.

 

20 év után megkerült iratok

Az itt látható irat azt mutatja, hogy a tanuk bírói befolyás alá kerültek. A mi kérdésünk most már csak az, vajon ez hány esetben történt meg, melyről a mai napig nincs tudomásunk!

 

20 év után levél került a postaládámba és ezt követően levelet is vitt a posta... az egyik napon 2011 júniusában egy telefon hívás érkezett rejtett számról, és egy rövid mondat hangzott el, "sok sikert a perújításhoz".  Ez egy férfi hang volt, majd a telefont letette, majd 2 nap múlva egy üres címzés nélküli boríték volt a postaládámba téve, benne 6 db elveszettnek hitt csekk példánya, a tulajdonos példánya, melyeket az én bélyegzőm felhasználásával Antal Ferenc volt pénzügyi vezető írt alá, és vette fel a csekkek 6.250.000 forintot érő tartalmát, az én tudtom, engedélyem és beleegyezésem nélkül. Az érdekesség az, hogy én több millió forintnak a sorsát kerestem, de a Horváth Nándor által vezetett nyomozás során, iratainkat kilóra elszállította, és az ügyészségnél is hiába tettünk panaszokat és minden panaszunk elutasításra talált. Keresésünket bizonyítja az is, hogy 2004 április 22-én a következő tartalmú levelet kaptam a Magyar Hitelbank Rt-től, hogy a 90-91 évi napi bizonylatok irattározási ideje 2 év, ebből adódóan az anyagok selejtezésre kerültek. Majd 1995. október 2-án Bárdos László fiókvezető jelzésével a Magyar Hitelbank Rt. Salgótarjáni igazgatóságától azt állítják, hogy 15.787 forint átutalása megtörtént az Orion felé a mellékelt bizonylat alapján. Igaz a mellékletet én nem láttam, nem tudom milyen melléklet alapján. Vagy az igaz, hogy megsemmisítették az iratokat, vagy az, hogy nem semmisítették meg, csak elrakták. Az előzetes őrizetem alatt, szintén kaptam 1992-ben augusztus 14-én egy levelet, mely szerint a bankszámla szerződést felbontják. Ebben az időben bűnügyi zár alatt volt a számla. Hasonló pénzeltűnések történtek a Budapest Banknál vezetett számlámról is, itt több 10 millió forintról van szó ami eltűnt és ebben az esetben is bízom a jó szerencsében, aki az elrejtett ellopott bizonyítékokat bedobja a posta ládámba. Írtam egy levelet a Nógrád Megyei Rendőrkapitányság vezetőjének bírja már rá Antal Ferencet, hogy a 6.250.000 forintot fizesse már ugyan vissza nekem, és akkor a kamatokról még nem beszéltem. Antal Ferenc a nevezett személy jelenleg a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Gazdaságvédelmét segíti szakértelmével. Korábban az adóhivatal Adó Rendőrségénél dolgozott. 

Angyal István

Ezen iratok is azt bizonyítják 20 év távlatában, hogy a kommunista rendszer hű katonái tevékenyen együtt tudtak működni nemcsak a III/III-as rendőrök, hanem azok barátai is, az ügyészekés egyben bizonyíték az egyik okirat, hogy a "pártatlan" bíróság egyik képviselője a bírónő bizonyíthatóan az egyik tanút is más tanú vallomásra bírta. Tehát az ügy egyértelműen látszik, hogy koncepciós és a III/III-as kommunista rendszer kiszolgálóinak a hatalom átmentésére célzottan ártatlan emberek elítéltetéséről szól a történet. Ezek a bűnös emberek még igen magas nyugdíjukat is élvezhetik.

A 20 éve véget nem érő történet kezdete

Mielőtt a történthez, hozzá kezdenék, egy igen fontos momentumot kell megemlítenem, hiszen vélhetően ennek folyományaként történtek meg a további események. 1990-ben az emlékezetes taxis blokádot én Angyal János szerveztem meg. Fiatalabb olvasóink kedvéért: az évben történt az első jelentősebb benzin ár emelés, 70 forintra emelték az árat. A hangsúly Salgótarjánban már nem is  a benzin ár emelés elleni tiltakozáson volt, hanem azon a tényen, hogy a kormány reggel 00.08-tól este 20.00-ig hitegette és vezette félre az embereket: "Nem lesz benzin ár emelés".

Én Angyal János és testvérem Angyal István akkor már több cégnek voltunk a vezetője és tulajdonosa. (1989-ben vezették be az országba az általános forgalmi adó kötelezettséget.) 

1991-ben az újságokból értesültünk, mely szerint mi másfél milliárdos adó csalást követtünk el. Tették ezt ellenünk mindenféle előzetes kivizsgálás nélkül. Az APEH az adóigazgatási eljárást nem folytatta le, hiszen maga az adóbevallás éves elszámolású, melynek a következő év májusában kellett volna bevallásként megjelennie. Mindezek ellenére 1991-ben a III/III-as rendőrök sürgetésére büntető feljelentést tettek a Vám és Pénzügyőrség felé, de végül is a III/III-as ügynökök által irányított Gazdaságvédelmi Osztályon landolt a feljelentés, melyből kétfélét is gyártottak ugyanazon a napon. Ezek a későbbi bejegyzéseimben meg fognak jelenni. Ezt követően a rendőrség letartóztatott minket,  és azon nyomban felmondott a dolgozóinknak a cégeinknél. Az áruházak és raktáraiban lévő árukészleteinkről mind a mai napig nem készült leltár, de az iratok melyek alapján elítéltek minket, sincsenek lefoglalva. 

Menet közben kiderült, hogy testvérem Angyal István aláírását is meghamisították, és ezekkel a jogosítványokkal embereknek béreket fizettek a rendőrök és pénzeket szedtek be ugyanezek a rendőrök és a raktárakat, valamint az abban elhelyezett vagyontárgyakat átadták és kiürítették. Bűnügyi zárat, melyet határozatban is leírtak a vagyontárgyakra soha sem érvényesítettek sőt a bírósági végrehajtó ezeket a vagyon tárgyakat illetéktelenül a rendőrség kérésére értékesítette. Az, hogy ezek mik voltak, és milyen áron, és miért pont azon az áron, a mai napig nem tudjuk, mivel senki sem akar nyilatkozni. Az ezekkel kapcsolatos bizonyítékok is a későbbiekben megtekinthetőek lesznek. 

Az előzetesből szabadulva a cégemnél megjelentem, és láttam, ott áll egy IFA-t tele áruval megpakolva. Kértem tőle a szállító okmányt mit szállít és hová. Nem gondoltam, hogy ez miatt bajba is fogok kerülni. Szállító okmány nem volt, és közölték velem nem vagyok illetékes ez ügyben. Még azon a napon a déli órákban felkeresett testvérem Angyal István ügyvédje, és tájékoztatott, hogy újra be ne menjek a cégemhez, mert az eljáró (kőműves szakmával rendelkező) III/III -as rendőr alezredes Horváth Nándor újból le akar tartóztatni, mivel én a saját cégemnél meg merészeltem kérdezni, hogy az ott lévő tehergépkocsi mit szállít és hová. Ez az ügyben eljáró ügyésznek sem tetszett Dr. Kovács Gyulának, ő is megfenyegetett az ügyvédeken keresztül. Mondván, hogy én zavart keltő tevékenységet folytatok a cégemnél, és ezzel a felszámolási eljárást akadályozom. Én csak a szabad tolvajlást próbáltam megakadályozni, hogy érdemben a hamis váddal szemben, be tudjam bizonyítani, hogy igen komoly árukészletek álltak cégeim rendelkezésére. 

5 hónap után helyeztek szabadlábra, testvéremet Angyal Istvánt több mint egy év után, mivel ő a felszámolások törvényességét is merészelte vitatni. Végül is a hatalom győzött. Ez az ügy tanulságul szolgál arra is, hogy a bíróságok, ha akarnak milyen gyorsak tudnak lenni. Hiszen egyik cégem esetében a következők történtek. 

1991. november 22-én letartóztattak és 1991 november 27-én állítólag taggyűlést tartottak, és december 03-án is tartottak egy újabb taggyűlést.  Későbbiekben a bíróság az indítványaim és bizonyítékaim hatására ezeket az állítólagos taggyűléseket hatályon kívül helyezte. 

1991. november 26-án még a kft-m számláján volt 14,5 millió forint. Ekkor csak a rendőrök dolgoztak a kft-ben, majd ez az összeg a számláról november 26-án a mai napig nyomtalanul el is tűnt. 

1991. november 27-én a rendőrség megbízott egy felszámolás alatt lévő céget, a cég vagyonának őrzésével. Ehhez semmilyen leltárt, semmilyen iratokat, jegyzőkönyveket, sem a rendőrség, sem a felszámolás alatt lévő cég, sem az ügyben kijelölt ügyész érdemben, a mai napig nem hajlandóak nyilatkozni, hogy mi volt a leltár eredménye. 

1991. december 16-án már a cégközlönyben is megjelent az egyik cégem a felszámolása, tehát ez mutatta azt a kommunista koncepciót, amit az elvtársak már jó előre eldöntöttek. Hiszen akkor is elvtársak voltak pozíciókban, és ma is ugyanezek az elvtársak szintén pozíciókban vannak. Ez a bírósági történethez kapcsolódó esemény mutatja, ha akarnak tudnak ő nagyon gyorsan dolgozni, akár törvénysértő módon is. Ettől még kirívóbb esetekhez kapcsolódóan a Nógrád Megyei bírák elfogultságot jelentettek be, mégis a törvényeket nem betartva, mely rájuk is vonatkoznak, igen hátrányos döntéseket hoztak a cégeink és személyi szabadságunk korlátozásában. Az események folyamatosan pörögtek, majd 1994-ben a Nógrád Megyei Bíróságon Dr. Kovács István bíró, aki az elfogultsági nyilatkozatot szintén aláírta, mégis megtartotta az első tárgyalási napot, melyről a jegyzőkönyvet, mind a mai napig nem kaptuk meg! 

A büntető iratokhoz mellékelt igazságügyi szakértő a III/III-as ügyosztálynak volt az embere, kinek a szakmai végzettsége egy 8 általános iskolai végzettséggel azonos, hiszen a későbbiekben Egerben tartott tárgylásakon sohasem tudott nyilatkozni, még a bíró által feltett egyszerű kérdésekre sem tudott válaszolni, hanem jelezte, hogy majd írásban válaszol, ami szintén mind a mai napig nem érkezett meg. A III/III-asok még ügynököket is bevetettek, hogy ennek alapján sikerélményük lévén fellendítse karrierjüket. 

A tárgyalások során a titkos ügynök felfedte kilétét, és ebből kiderült, hogy sok eseményt előre megszerveztek a III/III-ok, de több ügynöki tevékenység is szóba került a tárgyaláson. Egyik vádlottból védett tanú lett, a kérdéseinkre nem volt köteles válaszolni, - legalábbis a tárgyaló bírónő szerint. 

A továbbiakban 1995-től 2003-ig tartott a tárgyalás, hol 3 hónap, hol 6 után míg végül döntés született, olyan ügyben, melyhez a bizonyítékok becsatolása törvénysértő módon történt, hiszen az iratokat, mind a mai napig nem foglalták le. Tehát az ott lévő iratok, lehet, hogy nem a cégnek iratai voltak, vagy hamisítottak. A másodfokú bírósági döntés érdekessége, hogy a tanácsvezető bíró jópofáskodva felkérte a védelmet, hogy tartsa meg védő beszédét, és az ügyvédek felhomályosították, hogy először a vád beszédnek kell elhangzania, és azután a védő beszédnek. Ez is azt mutatta, hogy egy koncepciós ügy, melyet előre eldöntött az igazságszolgáltatás valamilyen szinten. 

2005-ben fejeződött be az eljárás véglegesen, a hátrányos döntéseket meghozva. Mivel a lefoglalt vagyon tárgyainkat nem kaptuk vissza, így kénytelen vagyunk, bemutatni történetünket, hogy lehetőleg ilyen döntések, ilyen tolvajlások ne történhessenek meg.

Bemutatom a kártérítési anyagokat, bizonyítékokat, hogyan végezte az igazságszolgáltatás abban az időben munkáját. A rendőröket, kik az ügyben részt vettek, már régen eltávolították a testülettől, fiatalon elmentek rokkantsági nyugdíjba. Véleményem szerint ezeknek az embereknek nincsen semmi bajuk - jelenleg vizsgálják is, mivel egy idegileg kinyugdíjazott rendőrnek, hogyan lehet vadászfegyvere. Az ügyészek, akik még most is pozícióban vannak, érdemben még mindig tudnának nyilatkozni erről az ügyről, persze ha akarnának. 

1. számú melléklet Kártérítési anyag, melyet mi állítottunk össze,  -  nincs ügyvédre pénzünk, mivel 30-40 % sikerdíjat emlegettek 

További mellékleteket sorrendben rakjuk fel bevezetőnk után

A kérdésekre és hozzászólásokra szívesen válaszolok

Előzmények Angyal István első rendű vádlott szemszögéből nézve

A történet valóságban 1987-ben kezdődött, amikor személyesen megkerestem Lakitelken Lezsák Sándort az MDF alapítóját. Amikor is a belépésem az MDF-be megtörtént és megkaptam a salgótarjáni MDF tagok névsorát, mindösszesen 10 főt, és ezek között egyetlen egy sem volt, akik későbbiek során az MDF színeiben tetszelegtek volna. A lakitelki látogatásom után, két hónapra lakásomon a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Nyerges Péter és Horváth Nándor részvételével házkutatást tartottak, valós jegyzőkönyveket elfelejtettek készíteni, és így a kis irodámban a fiókomban tárolt névsort is magukkal vitték.Ezek után a volt munkahelyemről a Mátrai Állami Gazdaságtól elbocsátottak sikkasztás alapos gyanuja okán, a vádemelést Nyerges Péter Horváth Nándorral együtt készítette (volt III/III-ok).
1990-ben a Salgótarján Városi Bíróság felmentett a vád alól. Az ügy tárgyalása során derült ki, hogy az Állami Gazdaság igazgató helyettesével egy olyan vallomást írattak alá, amelyet nem ő mondott, hanem Horváth Nándor készített el és szövegezett meg. Az Állami Gazdaság igazgatója elmondta, hogy az általa aláírt vallomással ellentétben, nekem mint iroda vezetőnek semmiféle utalványozási jogköröm, illetve döntés hozó jogköröm nem volt, erre csak a vezérigazgatónak és a két helyettesének volt jogköre. A vádat képviselő ügyész Dr. Kovács Gyula volt, aki a volt feleségem szeretője volt és, amikor a tárgyaláson mindezt szóvá tettem neki, felugrott a vádhatóság asztala mellől és szó nélkül eltávozott. A tanácsvezető bíró nagyon meglepődött és jelezte, hogy megkeresi a vádhatóság illetékeseit, kb. egy óra múlva megérkezett egy másik ügyész, aki végül is a vádat elejtette. Nem kívánta fenntartani, de úgy érkezett be, hogy nem is ismerte az ügyet.
A következő folytatás 1990-ben amikor a Nógrád Megyei Bíróság egyik elnök helyettese fizetési meghagyást bocsátott ki a magán vállalkozásomra, a bankszámláimat lefoglalták amiről én nem is tudtam. Ezt megpanaszoltam és a Legfelsőbb Bíróság helyt adott a panaszomnak, és kötelezték a Nógrád Megyei Bíróságot a fizetési meghagyás vissza vonására. Mai napig nincs tudomásom róla, hogy ezt megtették volna, többszöri kérelmem ellenére sem!
Ez a jogtörténet a Legfelsőbb Bíróság honlapján is olvasható.
A fellebbezésben sajnálatos módon beírtam, a Nógrád Megyei Bíróság elnökhelyettesének figyelmét felhívtam arra, hogy a rendszerváltás ellenére is tovább folyik a bolsevik gondolkodás mód a bíróságokon. Mindenféle bizonyíték nélkül fizetési meghagyást bocsáthatnak ki, akinek csak akarnak.
Ezek után Dr. Cipó Ernő elvtárs a városi ügyészség vezetője volt, vádat emelt ellenem hatóság megsértése bűntett címén. Ekkor jelentették be a Nógrád megyei bírók1990-évtől kezdve, majd 1991 évben folytatták az elfogultságukat velem szemben azaz Angyal Istvánnal szemben. Dokumentumok megtalálhatók a honlapon, de sajnos a Legfelsőbb Bírósági okiratokban olyat is találtunk, mi szerint én jelentettem be elfogultságot valamennyi Nógrád Megyei bíró ellen, ami nem igaz. A gyakorlat viszont az, ha egy vádlott bejelenti akár az ügyésszel szemben, - aki a "sógorom" is volt -, akár a bíróval szemben az elfogultságot, őt mint a hivatal emberei független a valós megnevezésekkel, a valós okok leírásával ők bejelentik, hogy nem elfogultak, és az ügy folytatódhat, ez a magyar jogrend egyik téves burjánzása.
1995-ben ebben az ügyben a Váci Bíróság felmentett a vád alól. Tehát ezekben az előzmény ügyekben sem kaptam kártérítést a meghurcoltatásom miatt, mi több továbbra is folytak a meghurcoltatási kísérletek. A III/III-as ügyosztály annak ellenére, hogy felszámolták őket, mind a Köztársaság oda nem való szervezete, hatalmukat átmentették, céljuk a demokratikus szabad állam bomlasztása. Egyik nagyon fontos példa erre, hogy az 1991-ben kezdődött büntető per ügyésze Nógrád Megyében Dr. Kovács Gyula volt, aki korábban a sógorom volt. Majd miután a legfelsőbb bíróság, vélhetően a bírók által bejelentett elfogultsági nyilatkozatokra áthelyezte Egerbe. Az Egri Megyei Bíróság az Egri Városi Bíróságra helyezte az ügy tárgyalását, holott korábban a Balassagyarmati Városi Bíróságra kiírt ügyben a városi bíróság elnökhelyettese bejelentette, hogy a városi bíróság nem jogosult tárgyalni az ügyet. Az ügyben leírt nagy összegű adócsalásra való tekintettel. Vélhetően jogszabályi megfontolások is szerepelhettek ebben, ami miatt, áthelyezték a Balassagyarmati Megyei Bíróságra, amely az ügyet 1993 decemberében kezdte tárgyalni. A tárgyalás vezető bíró egy személyben jelent meg, (ülnökök) - társbírák nélkül, jegyzőkönyv vezető nélkül!!! Erről a tárgyalásról a mai napig nincs jegyzőkönyv másolatunk, nem is találjuk, de ami legérdekesebb a történetben, az, hogy én időközben megszereztem a bírák elfogultsági bejelentéseinek másolatát, amelyet átadtam az ügyvédemnek, aki meglepve tapasztalata, hogy mégis az a bíróság akarja tárgyalni, aki bejelentette az elfogultságot. Az is valós dolog, hogy ugyanakkor ezek a bírák, valamennyi bíró Nógrád Megyében az előzetes őrizetem meghosszabbító végzéseket aláírták. Az az igazság, hogy nekem ebben az időszakban még nem volt tudomásom, hogy a bírák bejelentették az elfogultságukat, de az ügyvédem sem tudott róla. Azzal, hogy az elfogult bírák aláírták az előzetes őrizetben tartásom meghosszabbítását eredményező végzéseket súlyos károkat is okoztak, hiszen megfosztottak a védekezés alapvető jogaitól és a vagyonom őrzésétől és védésétől. A vagyonomat amit lefoglalt a rendőrség, a rendőrség nem őriztette, és oda többször is betörtek és raboltak el nagy értékeket.
Vissza térve az 1993 decemberi tárgyalásra az ügyvédem folyamatosan felhívta az egyetlen bíró, Dr. Kovács bíró figyelmét, hogy fontos bejelenteni valója lenne, de ezeket a kérelmeket meg sem hallgatta, mi több azt az indítványt sem, hogy a közönség soraiban elhelyezkedő rendőrtiszteket távolítsa el a teremből, merthogy őket később tanuként kívánjuk felhasználni. Végül is a 11-ik vádlott meghallgatása után, mielőtt a 12-ikre került volna a sor, hallgatott az ügyvédem kérelmére, és mondta, hogy "na mondja mi az a fontos dolog". Erre az ügyvédem jelezte neki, hogy ezt a tárgyalást nem tarthatja meg. Nagyon felidegeskedett a bíró, és kiabálva mondta, hogy mi az hogy nem? Az ügyvédem oda vitte, az általa saját kezűleg aláírt elfogultsági nyilatkozatot, a bíró úr Dr. Kovács miután elolvasta, össze csapta az ügyiratait, felugrott és következőket mondta: "a tárgyalást berekesztem" a 12-ik rendű vádlott megrémülve kérdezte a bírótól, hogy "most mi lesz velem, engemet nem hallgat meg?" A bíró azt mondta: "majd lesz magával valami, engem nem érdekel, a tárgyalást berekesztettem" és kirohant a tárgyaló teremből. A tárgyaló teremben résztvevők, de az ügyész sem tudta miről van szó!!!
Miután az Egri Városi Bíróság az adott jogszabályokra való tekintettel sem jelentette be alkalmatlanságát, az ügy tárgyalására, a több mint fél milliárdos vád követelés ellenére, holott véleményem szerint neki is be kellett volna ezt jelenteni, de a Dr.Kósa Judit akkor érkezett vissza a gyesről, és vélhetően nem olvasta el kellően az ügy anyagát. Ezért is lehet az, hogy a Heves Megyei Ügyészség egyik prominens képviselője, volt az ügy vádlója Dr. Hajdú Tamás, aki korábban a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság III/III-as ügyosztályának vezetője volt. Erről a tényről Dr. Magyar Elemér kirendelt védőm tájékoztatott, aki korábban a Heves Megyei Ügyészség ügyésze volt. A Dr. Hajdú Tamás belső elhárítás tanulmányait Moszkvában végezte és a feleségét is onnan hozta, aki az Egri Városi Bíróság büntető bírónője volt. Dr. Györgyi Kálmánnál a legfőbb ügyészség vezetőjénél Dr. Hajdú Tamás ügyész ellen, mint volt III/III rendőrtiszt személy ellen a legfőbb ügyész úr elutasította panaszomat. Panaszom után Dr. Hajdú Tamás magatartása velem szemben 180 fokban megváltozott.
Vele és a feleségével kapcsolatban a következő történet zajlott le. Egyik alkalommal tárgyalásra voltunk idézve, Dr. Kósa Judit bírónő tanácsa elé, majd minden vádlott megérkezett, most kivételesen az ügyvédek is, és bejött egy bírósági dolgozó, egy írnok szerű, súgott valamit a bírónőnek, meg az ügyésznek és a tárgyalást berekesztették. Előzetesen az lett mondva, hogy 2-3 órára, de nem mondták meg, hogy miért. Amikor kimentünk a tárgyaló teremből, láttuk, hogy a mi két ülnökünk átmegy egy másik tárgyaló terembe, ahol véletlenül Dr. Hajdú Tamás felesége tárgyalt. Mint kiderült a tárgyaláson részt vevő két ülnök, nem ment el a tárgyalásra, és ezért Kósa Judit bírónő a mi két ülnökünket kölcsön adta. (súlyos eljárási hiba) Majd egy 3 óra múlva behívott a tárgyaló terembe és a tárgyalást elnapolta.
Mindezen történetről a tárgyalási jegyzőkönyvben nincs nyoma!!!
A tárgyalásra meghívott ügyvédek, kirendelt ügyvédek, hosszú évekre visszamenőlegesen nagyon sokszor nem tudtak eljönni, a megbízott ügyvéd helyére kirendelt védőt kellett keresni, aki papíron meg is lett, be is jelentkezett, aláírta a jelenléti ívet, majd eltávozott és egész tárgyalási időszak alatt meg sem jelent. Nagyon sokszor megtörtént az az eset is, hogy egyetlen egy ügyvéd nem maradt bent már a tárgyalás első órájától kezdve, nem is jöttek vissza, de a tárgyalás vezető bírónőt nem érdekelte, az ügyész sem, hogy a vádlottak védelem nélkül maradtak. Vélhetően ezek az ügyvédek a "megérdemelt juttatásokat" a bíróságtól felvették, hiszen a jelenléti ívet aláírták, és rajtam és az öcsémen keresztül behajtották. Tehát megfizettette a tárgyaló bíróság velünk azoknak az ügyvédeknek a jogosulatlan 0 kifizetett ügyvédi juttatást amiért meg sem dolgoztak, hiszen nagyon sok esetben nem voltak jelen a tárgyalóteremben sem. (súlyos eljárási hiba)
Az Egri Városi Bíróság kirendelte az igazságügyi szakértő intézetet, 1994 évben és 2000-ig szakértett. Irathiány címen kérte mindig a meghosszabbítását, és az egész időszak alatt egyetlen egy iratot sem tudtak pótolni, vagy beszerezni, mert az eljáró rendőrök, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Horváth Nándor rendőr alezredes valamint Nyerges Péter rendőr őrnagy jó szakértelmére való tekintettel kilogrammban foglalták le a cégek iratait és tárolták nem megfelelő helyeken, de a többi irat viszont ott maradt a cégek telephelyein, ahol az őrzés védelem hiányában, a folyamatos betörések okából kifolyólag több irat megsemmisült. Az intézet felé adott meghosszabbítások okából kifolyólag tárgyalások elhúzódása is számottevő volt, hiszen az irat hiányra hivatkozva is több esetben napolta az ügyet a bírónő. (súlyos eljárási hiba)
Az egyik alkalmazottam aki gazdaság vezetőként dolgozott a Viktória Ügynökség Kft-nél név szerint Novák István vélhetően rendőr ügynökként is dolgozott, hiszen amikor alkalmaztam őt, tudtam, hogy a korábbi munkahelyén sikkasztott. Az akkori Novák István elleni eljárással is Horváth Nándor rendőr alezredes foglalkozott.  Az ügyben vélhetően megegyeztek és azt az ügyet tovább nem firtatták. Viszont ez az ember volt az, aki a Kft.-ket rávette, váltók kibocsátására, ami miatt a rendőrség szintén eljárást kezdeményezett az egyes társaságok vezetőivel szemben. Furcsa mód az volt, hogy egyes társaságok vezetői még csak szóba sem kerültek sem az eljárás kezdetekor, sem a végekor. Végül is több társaság vezetőjét, akiket számon kértek, felmentettek az ügyben, csak minket Angyal Istvánt és Jánost marasztaltak el ezen ügyben. Novák Istvánt a bíróság többször megidézte, első beidézésekor a bírónő a (Dr. Kósa Judit) a következőket mondta: "kiváncsi vagyok arra a tanura aki korábban gyanúsított volt". Ekkor ránézett Dr.Hajdú Tamásra, aki igen szigorúan nézett vissza és vélhetően ezért nem fejezte be a mondatot, de Novák István a tárgyalásra nem jött el, az utolsó percben faxon kimentette magát, hogy fontosabb elfoglaltsága van, mint a tárgyalásra eljönni, és csak a negyedik idézésére jelent meg. A korábbi tárgyalások tartalmilag is rá voltak épülve és miután nem jelent meg így hiába mentünk a tárgyalásra, mert a bírónő napolt, mégis minden esetben elfogadta a távollétét. Vélhetően a bírónő az ügyész, Dr. Hajdú Tamás javaslatára még az elévülés életbe nem lép addig nem kell meghallgatni őt. A bírónő a tárgyaláson felhívta a figyelmét, hogy a kérdéseinkre nem köteles válaszolni. (súlyos eljárási hiba)
Nagy Imre rendőr alezredes aki az első kihallgatásomkor jelen volt, ügyvédet nem kérhettem, nem is volt jelen, ezen a napon azt állították, hogy kísérő nélkül bejött az egyik alkalmazottam (bejöhetett a kihallgató szobába kísérő nélkül, a kihallgatási jegyzőkönyvben sem rögzítették) és azt állították, hogy én aláírtam egy fontos magán okiratot, amelyet én határozottan megtagadtam, és én nem is írtam alá, és nem is jött be az alkalmazottam nevezetesen Jávori Andrásné munkaügyis. Ez a nőszemély egyébként még nekem ügyvezetőnek is felmondott. Őt korábban a szeretőjével együtt gyanúsítottként kezelték az Ötvözetgyárban mint sikkasztót. A gyanúsító nem volt más mint Horváth Nándor volt III/III-as rendőrtiszt.
Folyamatosan cikkeztünk akkoriban a történetről, majd egy idő múlva Horváth Nándor büntető feljelentést tett ellenem hamis vád címén, amelyet a Salgótarjáni Városi Ügyészség meg is küldött az Egri bíróságnak, ahol az ügyeket egyesítették.
2000-évben meghallgatták Nagy Imre rendőralezredest a hamis vád ügyben, aki bejelentette - miután a bíróság megmutatta neki az okiratot - nem ez volt az az okirat amelyet Horváth Nándor mutatott neki. A bírónő még azt sem kérdezte meg tőle, hogy ezt az okiratot látta e akkor, amikor állítólag én azt aláírtam és azt Jávoriné adta az ő kezébe, és Horváth Nándor rendőralezredes mit mutatott neki. Hiszen Jávori Andrásné elmondta a vallomásában, hogy a Nyerges Péter vezette őt be a kihallgató szobába. ?! Mi ezek után kimentünk a tárgyaló teremből, és kint a folyosón Horváth Nándor a következőket ordította Nagy Imre rendőralezredes felé: "börtönbe akarsz csukatni?" és még sok minden mást is kiabált neki. A következő meghallgatásán, Nagy Imre rendőralezredes már felismerte azt az okiratot, amelyet korábban nem ismert fel, és a bíróság semmilyen kérdést nem tett fel neki. Ezután a bíróság elrendelte az okmány írás szakértését. Az írásszakértő megállapította, hogy nem az én kezem írása volt! A bíróság kérésem ellenére megtagadta az újabb írásszakértő kirendelését, hogy megtudjuk ki írta alá akkor valójában ezt az iratot. Az én alapos gyanúm, hogy egy másik alkalmazottam volt az aláírásom hamisítója, történetesen Antal Ferenc beosztottam pénzügyi vezető volt (bizonyítani tudom) más alkalommal is hamisította az aláírásomat, a banki iratoknál is.
Ma a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztályán dolgozik. Valamennyi Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányt írásban tájékoztattam Antal Ferenc sikkasztásáról és okirat hamisításáról, de egyetlen egy esetben sem indult ellene vizsgálat. Őt is úgy vettem fel hozzám dolgozni, hogy tudtam korábbi munkahelyén büntető feljelentést tettek ellene a Nógrád Megyei Szénbányák Kisterenyei üzeménél történt sikkasztás miatt, a rendőrségi ügy előadója nem volt más mint Horváth Nándor rendőralezredes, aki ma jelenleg rokkant nyugdíjas, olyan betegséggel amiben valójában nem szenved. Nyerges Péter is hasonló okokból rokkant nyugdíjas. A hamis vád büntető ügyben az eljáró Egri bíróság felmentett, mindenféle bizonyítási indítványomat elutasította, pedig arra lettem volna kíváncsi, hogy ki hamisította az aláírásomat.
A tárgyalásokra idézés alapján érkeztünk és nem kaptam meg az idézést, mert egy postafiókot tartottam fenn, és ha a postafiókot valaki nem látogatja, akkor vissza küldik. Ebben az időszakban feketén tudtam szerezni egy munkát és Szerencsen dolgoztam, és a bírónő jelezte, hogy majd csak később lesz a tárgyalás. Amikor haza tudtam jönni, akkor bementem a postára, de nem volt semmiféle értesítő, hogy kaptam volna korábban levelet. Nyugodtan voltam, és egyik alkalommal a rendőrség megkeresett, és bevitt a bíróságra, az eljáró bírónő kimentésemet nem fogadta el, de a postán sem volt hajlandó megérdeklődni, holott más esetben amikor az idő húzásra történő tevékenység, meg nem jelenésre való hivatkozás történt, szó nélkül tudomásul vette. Engemet pedig azonnal úgy munkás nadrágban őrizetbe vett és fogdába záratott. Majd több mint 2 hónap után engedett ki. Ez alatt az egészségi állapotom olyan mértékben fordult súlyosra, hogy emiatt is ki kellett engednie.
A bírónő 1998-ban felszólította a vádlottakat, hogy bizonyítási indítványaikat adják be, én 4 alkalommal nyújtottam be, nevekkel, címekkel, indoklásommal, miért kérem, határidőre, ahogyan azt kérte, de ő egyetlen egy esetben sem volt hajlandó figyelembe venni, meghallgatni indítványomat. Más vádlottak is benyújtottak bizonyítási indítványt, de azoknak sem fogadta el bizonyítási indítványait. A Dr. Kósa Judit bírónő által vezetett bírói tanács, megfosztott az alapvető jogomtól a védekezés jogától, de más vádlottakat is. A legsúlyosabb eljárási hiba!!! Az ítéletben olyan címben utasította el, hogy az bizonyítási indítványokat azért utasítja el, mert az időhúzásra megy. Tisztelettel kérdem, ha valamely bíróság 4-5-6 havonta kíván fontos ügyben tárgyalást tartani, a megidézett tanúk távolmaradásához, hozzá járul annak ellenére, hogy tudja ebből napolás lesz, akkor szerintem nem én vagyok az időhúzásra törekedő személy, hanem maga a bíróság. 1991-ben kezdődött tárgyalás sorozat 12 évig tartott és semmire sem voltak tekintettel az ítélet kihirdetésekor, vélhetően a III/III-as múlttal rendelkező ügyész Dr. Hajdú Tamás ügyész javaslatára. Az ítéletet megfellebbeztük és a másodfokú tárgyalás hozta a legmeglepőbbet. Az egész történetet nem akarom elhinni, de ez már a meglepetések teteje volt, ugyanis a másodfokú bíróság vezető bírója a kirendelt ügyvédemet kérte meg a védőbeszéd megtartására Dr. Magyar Elemér ügyvédnek kellett felhívni az eljáró megyei bíró figyelmét arra, hogy először minden esetben a vádat kell felolvasni, hogy arra a védőbeszédet el lehessen mondani. Én sajnos ekkor elmosolyogtam magamat, biztosan ezért is hosszabbították meg fél évvel a büntetésem tartamát, de a tanácsvezető megyei bíró, kijelentette, nincs ennek jelentősége.!???!
A megyei bíró kb. 70-72 éves lehetett. Miután az ügyész el akarta mondani a vádbeszédét, beszólt, hogy ez nem fontos, a vádlottak úgyis tudják miről van szó, és én szerettem volna meghallgatni, de nem hallgathattam meg. Ezután hazamentem. Az ügyvédtől tudtam meg az ítéletet. Szerintem a tanácsvezető bíró azt sem tudta, hogy melyik ügyet tárgyalja!
Az emlékeimet fogom folytatni, mert szeretnék a nyilvánosság elé tárni minden részletet, amely az ügy sajátosságából fakadva különlegesek. A bíróságok állítólagos függetlenségét megkérdőjelezik, de az igazságszolgáltatásba vetett közemberek hitét is elveszítik.
Ha valakinek kérdése van szívesen válaszolok, várom a kérdéseket!

A bizonyítékok

A két büntető feljelentéshez, annyi észrevételem van, hogy az elsőt a Balassagyarmati Városi Bíróságról lett kikérve, az ügy irataiból lett kimásolva, a második az adóhivatali példány, melyet onnan másoltak ki, látható rajta a körbélyegző és az okmánybélyeg is. Ezen példány érdekessége, hogy az igazgató, azt a példányt alá sem írta, és ügyszám sincsen rajta feltüntetve és így részünkről felvetődik, hogy egyáltalán az első példányt a Tóth István írta e alá. 

További mellékletem, mely egyben bizonyítja, hogy a Vám és Pénzügyőrséghez 2006. szeptember 14-ig sem érkezett meg a büntető feljelentés!!!

Mellékelem, hogy abban az időben az 1. 1/A és 1/B jelzéssel, hogyan foglalták le az iratokat, hogy a koncepciójukat akkor abban a légkörben megtehették e, illetve elfogadhatták e az ügyészséggel, a bírósággal és a szakértőkkel együtt. Ezek a lefoglalási határozatok, mind mind törvénysértő bolsevik módszerre vallanak.

Az itt lévő áruházból zsákszámra vitték el az iratokat, és csak a zsák tetejére tettek egy bűnjel jegyzéket, tehát tételes irat lefoglalás itt sem történt. 

 

Ezen végrehajtás elrendelésnek, illetve bűnügyi zárlat elrendelésnek egyetlen egy szépséghibája, hogy Huber István bírósági végrehajtó, nem a bűnügyi zárlatot jegyezte be, hanem értékesítette a vagyon tárgyakat, melyről mind a mai napig érdemi lista, és az értékesítéssel kapcsolatos összeg nem áll a rendelkezésünkre, de a bíróságra elküldött dokumentumok között sem lelhető fel.

A kettes számú irat bizonyítja a koncepció meglétét, melyben a III/III-asok a vizsgálattól függetlenül tényeket állapítanak meg az indoklás részben:

Kicsit megkésve igaz, dátum szerint is, de észre vették az illetékesek, hogy valami nem megfelelően történik, mely visszafordíthatatlan események miatt több 10 milliós károkat okoztak a társaságoknak bizonyíthatóan. Ez ügyben 1992 májusában valóban történt bírósági tárgyalás, melyet az elfogultsági nyilatkozatot is aláíró Kurinkáné tárgyalta.

Zár alá vétel feloldásról:

A benyújtott bizonyíték és panaszon, melyet az ügyészség felé benyújtottam, mind a mai napig érdemben sem lett elbírálva, mely azt is bizonyítja, hogy az ügy érdekében bárki, még jogosulatlan személy is vihette az iratokat, vihette az árukészleteket, bármit, csak a mi részünkről minél kevesebb bizonyítékokat tudjunk felmutatni a későbbiekben, ha védekezni szeretnénk.

Ezen határozat egy olyan ellentmondásos irat, amelyet egyértelműen az ügyész személyével kapcsolatosan törvénysértő módon védett meg, Dr. Mészáros Tibor ügyész . 

Dr. Kovács Gyulával baráti viszonyban voltunk, együtt sörözgettünk, szexfilmeket nézegettünk abban az időben háborítatlanul, melyet több panaszunkban is leírtam, de a kizárás egyik fő mozzanata az lett volna, hogy a Nógrád Megyei Bíróság eleve 1992-ben már bejelentette, írásban az elfogultságát. Így érdemben sem az előzetes fogva tartásról, sem cégeink felszámolásáról nem dönthettek volna. Ezekről későbbiekben fogok bizonyítékokat bemutatni.

Ezen tájékoztató egy hazugságok tárháza, így a kettes oldalon pl. a végrehajtó semmilyen vagyon tárgy jegyzékét nem küldte el a hatóságok részére, vagy ha elküldte, akkor ezeknek a bíróságon is megtalálhatónak kellene lennie. Tudomásom szerint a végrehajtó ezeknek a vagyon tárgyaknak igen nagy részét értékesítette. Ezen kívül, semminemű ügygondnok az ügyben nem lett elrendelve. Sem az első napon, sem mostanáig. Így ezen bíróság által leírt tájékoztatást a hazugságok miatt nem tudom elfogadni.

A büntető feljelentéshez, ugyanezen cég kommunista érzelmű vezetője több százezer forintos tartozás címén tett büntető feljelentést. Későbbiekben mellékletként ezt is be fogom csatolni. Tehát érdemi vizsgálat nélkül, egy hamis, nem valós tartalmú bejelentést tett a rendőrségen. (Lehet, hogy hamis vád bűntettét követte el az elvtárs? )

 

A következőkben becsatolt jegyzőkönyv, bűnjegyzék, és jelentés, mely véleményem szerint azt is bizonyítja, hogy a hatóságok nemcsak a bűnjel jegyzéket hamisíthatták meg büntetlenül, hanem még a rendőrségi bűnjel raktárból is elvihették, és a megyei főügyész páncél szekrényében lett megtalálva. Ezen ügy eljárásában véleményem szerint, nemcsak okirat hamisítás, hanem az érintett fegyverek ellopása is megtörtént és ezek után történeti anyag bemutatás után, hogyan várható el egy olyan erőszak szervezettől (nevezett Rendőrség, Ügyészség), hogy korrekt és igazságos döntést hozhatott volna ügyünkben. 

  Kártérítési peremet már 1994-ben elindítottam, de mellékelt Legfelsőbb Bírósági döntés értelmében és az olvasottak alapján is értelmezhető az ügynek az a koncepciós megközelítése, hogy előre el van döntve, hogy rosszhiszemű perlekedő a fél és úgyis eredménytelen lenne a per kimenetele, és az illeték mentességet kértem, mivel minden vagyonomat bűnügyi zár alá vettek, jövedelmem nem volt, mégis csak az illeték feljegyzési jogig jutottak el, de az ebben leírtak is egyértelműsítik, hogy a hatalommal szemben nem lehet pisálni. Abban az időben is még a megfélemlítés időszakában éltünk.

Mi a kártérítési perünk a lefoglalt vagyon tárgyakra és vagyon részekre is kiterjedt, ezen határozatot bizonyítékként csatolom be, hisz KFT-nkben lévő tulajdonrészeket, mely a Mátraker Kft-ben 25.820.000 forint volt bizonyíthatóan tulajdonom, az Anwi Kft.-ben pedig 1.680.000 forint, ezen vagyonrészeket és annak kamatait, annak hasznait az eljáró hatóság nem bocsájtotta rendelkezésemre. 

Az eljárással kapcsolatban a városi ügyészséghez intézett panasz levelében az általános igazgatóm is leírja, azt az eljárási cselekményeket, melyek egyértelműen a cégek tönkretételéért és kizárólagosan Angyal János ügyvezető többségi tulajdonos ellen indult el. A céget lezáró rendőrök, melyek a dolgozóknak egyben fel is mondtak, iratok nélkül tevékenykedhettek. Ezen cselekményeket a Dr. Kovács Gyula ügyész hozzájárulásával is vagy tanácsaival ellátva végezhették a III/III rendőrök. 

A következő két bizonyíték azt is mutatja, hogy újabb ügyészségi törvénysértés vagy túlkapások történtek és ez megint csak a cég teljesen lehetetlenné tevése és az előzetesben fogva tartott Angyal János és társai bűnösségének bizonyítására szolgálhatott. Megjegyezni kívánom, hogy a törvényesség őre az ügyészség, semmilyen érdemi intézkedéseket nem tett a panaszokra, melyet védőügyvédem, cégem képviselői folyamatosan nyújtottak be, míg végül a Nógrád Megyei Bíróság panasz beadványomra a fent megnevezett taggyűlést hatályon kívül helyezte, mivel a többségi tulajdonos vagy annak képviselője nem lehetett jelen a taggyűlésen ez pedig Angyal János volt. Mindezen törvénysértő cselekmények a rendőrség és az ügyészség csak szándékos tudtával történhettek meg. Itt már jelzik a dolgozóim, hogy december 3-án felszámolás lesz, ami a közlönyben már meg is jelent december 16-án. Tehát az elvtársak bevonták a bíróságot is, e törvénysértő cselekményekbe és mindezt tehették úgy, hogy a kft számláján, melyet a rendőrök zárva tartottak és csak ők tevékenykedhettek a cégbe 1991.11.26-án még 14.244.592,59 forint állt rendelkezésre, melyet természetesen ismeretlen tettesek eltulajdonítottak, akik a cég nevében az ügyészség tudtával eljárhattak. 

Mellékelem a bizonyítékokat:

A következő bizonyíték is azt bizonyítja, hogy ez egy koncepciós ügy, melyben az ügyészség és rendőrség önhatalmúan intézkedhetett bérek és járandóságok kifizetéséről, a cégvezető és a tulajdonos tudta és engedélye nélkül. De a tulajdonosok és az ügyvezetők részére a munkabér kifizetését már nem engedélyezték, mert büntető eljárás van folyamatban ellenük és a csalóknak nem jár. Az elmúlt évek eseményeit megnézve a liberális és kommunista vezetők, akik az adófizető állampolgárok pénzéből kapták béreiket, még a büntető eljárás alatt is felvehették bérjuttatásaikat, képviselői fizetéseiket is. Tehát az ellenünk folyó eljárás diszkriminatív és elfogult szándékos károkozó cselekményeket végre hajtó rendőrök és ügyészekre korlátozódott. 

A következő beadvány az eljáró hatóság pofátlanságára utal, hogy minden törvényt áthágva bűnügyi zár alá vont vagyontárgyat is eladva értékbecslés nélkül egy Biuck Century gépkocsit eladtak - gondolom a haveroknak - 38 ezer forintért és még tárolási díjat is felszámoltak jogtalanul, a tulajdonosnak, hiszen nem ő kérte a vámraktárban való elhelyezését, hanem a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság III/III rendőreinek kellett volna kiszámlázni. A gépkocsit maradéktalanul a bűnügyi zár megszüntetése után kiadni, költségek nélkül, hiszen nem az elszenvedő fél kérte a tárolását. Kíváncsi lennék melyik havernak adták el a 38 ezer forintért, mely kb 3 millió forint értékű volt. Ennek a pofátlanságnak a következő melléklet is alapul szolgálhat:

Visszatérve a bíróságok munkájára is, Dr. Horváth Emil bírónak, aki 1992. január 26-án írásban is nyilatkozott, hogy ő elfogult Angyal Istvánnal szemben, mégis hozhatott ránézve 1992. február 24-én az előzetes fogva tartással kapcsolatosan hátrányos döntést. Függetlenül arra a törvényi jogállásra, hogy amennyiben a bíró írásban jelenti be elfogultságát, akkor az érintett féllel szemben semminemű hátrányos döntést nem hozhat, de lehet, hogy a bírókra ilyen törvény nem vonatkozik.

A következő irat bizonyítja, hogy a Nógrád Megyei Bíróság bírái írásban jelzik, hogy ők elfogultak és ettől függetlenül a törvény szellemétől függetlenül törvénysértő cselekményeket hátrányos döntéseket mégis hozhattak. Idéznék a törvények tárából a bírák kizárásával kapcsolatban is, hogy milyen paragrafusokat sértettek meg, mert ezen panaszainkra egyetlen egy bíróság sem tett érdemi lépéseket. Pl. megsértették a (Polgári perrend tartás bírák kizárásával kapcsolatban, hatályos jogszabály gyűjtemény) 13.§ 1.bek E pontját, hisz ezek a bírók írásban jelentették be elfogultságukat. A 14.§ is megsértették. A 16.§ 1. bekezdését is, hisz hivatalból sem foglalkoztak a dolgukkal. A 16.§ 2. bekezdése értelmében anyagai felelősséggel tartoznak ezen bírák a cselekményeikért, de a 16.§ 3. bekezdésében a Megyei Bíróság vezetője is mulasztása miatt nem kezdeményezte ezen kizárási okok végett, ezen bírók tevékenységét nem akadályozta meg. A 17.§ is megsértették, mert a bírák maguk ellen jelentették be elfogultságukat.A 19.§ 1 bekezdésében egyértelműen le van írva, hogy ezen bírók érdemi határozat hozatalban nem vehetnek részt. 

Mindezen paragrafusokra hivatkozás után a Másodfokú Bíróság bírái ezen törvényeket figyelembe nem véve hoztak hátrányos döntést. (lehet, hogy nem ismerték ezen törvényeket) Mellékelem a Másodfogú Nógrád Megyei Bírósági döntést, melyben mind a 3 bíró aláírta a fenti elfogultsági nyilatkozatot. 

Ezen termékek vissza szállítását törvény sértő módon a leírtak alapján, indoklással nem hajtották végre, illetve a termékeknek az értékét sem próbálták behajtani, sőt én Angyal János romániai kiutazásomat (lehetővé tevő Egri Városi Bíróság) hogy nemcsak a magán vagyonomat érintő termékek, hanem a fölszámolás alatt lévő Mátraker árui iránt sem érdeklődhetek, Horváth Nándor rendőralezredes adott át a román ügyfélnek telefonon. Ezzel is nemcsak a károkozás, hanem a bűnösség mindenáron való megerősítése volt a fő célpont. 

Ezen tájékoztató levél a felszámoló részéről a törvénysértések halmazával egyenlő. Hisz ezen ügy tudomásom szerint a Salgótarjáni Városi Ügyészség koncepciós ügyek osztályának volt az egyik irata, vagy ügye és érdekes módon a Balassagyarmati Városi Ügyészséghez került, és ők nyilatkoztak. Ezen kívül érdekességként a fent jelzett számlák semmisségét mondja ki a felszámoló. Ez bizonyos szempontból örömmel is töltött el, és szabadulásomat követően fel akartam leltározni vagyonomat és árukészleteimet, de már akkor ezek után, úgy a rendőrség mint az ügyészség képviselői megfenyegettek újabb elzárásokkal, és a későbbiekben tudtam meg azt, hogy miért tették semmissé, ezen számlákat. Többek között azért, mert a végrehajtó az árukészletek nagy részét a bűnügyi zár alatt értékesítette. Ezenkívül ezen vagyontárgyak bűnügyi zár alatt voltak, melynek feloldására egy felszámoló nyilatkozata igen kevés, ugyanis a magán vállalkozásomat nem számolták fel. 

A nagy értékre elkövetett csalás sikkasztás ténye itt is fennáll, a károkozókkal szemben, de én érdemben semmit nem tudtam tenni, a büntető eljárás során, az ügyben a bíróság még el is ítélt ezért. A törvénysértő ítélet amíg élek számomra haragot és az igazság érzetem folyamatos ébren tartását eredményezte. Az elvtársak kifosztottak, tönkre tettek, eltüntették a vagyonainkat.

A legfelsőbb bíróságtól sem várhattunk igazságos döntéseket, mivel maga az elfogultsági indítvány, melyet az előzőekben tettem fel, abban azt írja le, hogy Angyal István jelentett be a Nógrád Megyei Bírákkal szemben elfogultságot.Ez nem felel meg a valóságnak, hiszen a Nógrád Megyei bírák jelentettek be elfogultságot az előzőekben leírtak alapján is, és ezzel a végzéssel az Egri Városi Bíróság előtt igen hátrányos helyzetbe kerültünk, hisz a bírónő többször nyomatékosan kijelentette, hogy ő "a Legfelsőbb Bíróságnak hisz, melyben leírta, hogy mi jelentettünk be elfogultságot és ha nem jelentettek volna be elfogultságot nem itt lenne a tárgyalás helye. " A Legfelsőbb Bírósági végzés mégis törvénysértő, nem a valóságnak megfelelő leiratában igen komoly kárt okozott az eljárás során részünkre. A bíróság részéről az elmarasztaló magatartás abban is megnyilvánult, hogy 3 és 6 hónaponként volt tárgyalás, abban is megnyilvánult, hogy néha ügyvéd nélkül, néha 1-2 ügyvéd volt jelen. Ezen kívül a tárgyalási jegyzőkönyveket 1 év másfél év után tudtuk beszerezni, és érdemben ezek után tudtuk kifogásolni. Nem magnófelvételekre rögzítették a tárgyalás anyagát, hanem állítólagos gyors írással rögzítették, de nem is volt a gyorsírónak vizsgája. Természetes az ilyen formájú tárgyalási anyag rögzítése, kimondottan hasznos koncepciós ügyekben. Újra és nyomatékosan szeretném kijelenteni, hogy a nagy ügy során, mind a mai napig érdemben iratokat soha nem foglaltak le. A bemutatott bizonyítékok alapján is látható és olvasható.
Előfordult olyan is a tárgyalásokon, hogy a bírónő az ülnököket kölcsön adta más büntető ügy tárgyalásához, majd több mint 3 órás várakozás után a tárgyalást berekesztette és elnapolta.

Az érdemi kérdésekre szívesen válaszolok!