A bizonyítékok

A két büntető feljelentéshez, annyi észrevételem van, hogy az elsőt a Balassagyarmati Városi Bíróságról lett kikérve, az ügy irataiból lett kimásolva, a második az adóhivatali példány, melyet onnan másoltak ki, látható rajta a körbélyegző és az okmánybélyeg is. Ezen példány érdekessége, hogy az igazgató, azt a példányt alá sem írta, és ügyszám sincsen rajta feltüntetve és így részünkről felvetődik, hogy egyáltalán az első példányt a Tóth István írta e alá. 

További mellékletem, mely egyben bizonyítja, hogy a Vám és Pénzügyőrséghez 2006. szeptember 14-ig sem érkezett meg a büntető feljelentés!!!

Mellékelem, hogy abban az időben az 1. 1/A és 1/B jelzéssel, hogyan foglalták le az iratokat, hogy a koncepciójukat akkor abban a légkörben megtehették e, illetve elfogadhatták e az ügyészséggel, a bírósággal és a szakértőkkel együtt. Ezek a lefoglalási határozatok, mind mind törvénysértő bolsevik módszerre vallanak.

Az itt lévő áruházból zsákszámra vitték el az iratokat, és csak a zsák tetejére tettek egy bűnjel jegyzéket, tehát tételes irat lefoglalás itt sem történt. 

 

Ezen végrehajtás elrendelésnek, illetve bűnügyi zárlat elrendelésnek egyetlen egy szépséghibája, hogy Huber István bírósági végrehajtó, nem a bűnügyi zárlatot jegyezte be, hanem értékesítette a vagyon tárgyakat, melyről mind a mai napig érdemi lista, és az értékesítéssel kapcsolatos összeg nem áll a rendelkezésünkre, de a bíróságra elküldött dokumentumok között sem lelhető fel.

A kettes számú irat bizonyítja a koncepció meglétét, melyben a III/III-asok a vizsgálattól függetlenül tényeket állapítanak meg az indoklás részben:

Kicsit megkésve igaz, dátum szerint is, de észre vették az illetékesek, hogy valami nem megfelelően történik, mely visszafordíthatatlan események miatt több 10 milliós károkat okoztak a társaságoknak bizonyíthatóan. Ez ügyben 1992 májusában valóban történt bírósági tárgyalás, melyet az elfogultsági nyilatkozatot is aláíró Kurinkáné tárgyalta.

Zár alá vétel feloldásról:

A benyújtott bizonyíték és panaszon, melyet az ügyészség felé benyújtottam, mind a mai napig érdemben sem lett elbírálva, mely azt is bizonyítja, hogy az ügy érdekében bárki, még jogosulatlan személy is vihette az iratokat, vihette az árukészleteket, bármit, csak a mi részünkről minél kevesebb bizonyítékokat tudjunk felmutatni a későbbiekben, ha védekezni szeretnénk.

Ezen határozat egy olyan ellentmondásos irat, amelyet egyértelműen az ügyész személyével kapcsolatosan törvénysértő módon védett meg, Dr. Mészáros Tibor ügyész . 

Dr. Kovács Gyulával baráti viszonyban voltunk, együtt sörözgettünk, szexfilmeket nézegettünk abban az időben háborítatlanul, melyet több panaszunkban is leírtam, de a kizárás egyik fő mozzanata az lett volna, hogy a Nógrád Megyei Bíróság eleve 1992-ben már bejelentette, írásban az elfogultságát. Így érdemben sem az előzetes fogva tartásról, sem cégeink felszámolásáról nem dönthettek volna. Ezekről későbbiekben fogok bizonyítékokat bemutatni.

Ezen tájékoztató egy hazugságok tárháza, így a kettes oldalon pl. a végrehajtó semmilyen vagyon tárgy jegyzékét nem küldte el a hatóságok részére, vagy ha elküldte, akkor ezeknek a bíróságon is megtalálhatónak kellene lennie. Tudomásom szerint a végrehajtó ezeknek a vagyon tárgyaknak igen nagy részét értékesítette. Ezen kívül, semminemű ügygondnok az ügyben nem lett elrendelve. Sem az első napon, sem mostanáig. Így ezen bíróság által leírt tájékoztatást a hazugságok miatt nem tudom elfogadni.

A büntető feljelentéshez, ugyanezen cég kommunista érzelmű vezetője több százezer forintos tartozás címén tett büntető feljelentést. Későbbiekben mellékletként ezt is be fogom csatolni. Tehát érdemi vizsgálat nélkül, egy hamis, nem valós tartalmú bejelentést tett a rendőrségen. (Lehet, hogy hamis vád bűntettét követte el az elvtárs? )

 

A következőkben becsatolt jegyzőkönyv, bűnjegyzék, és jelentés, mely véleményem szerint azt is bizonyítja, hogy a hatóságok nemcsak a bűnjel jegyzéket hamisíthatták meg büntetlenül, hanem még a rendőrségi bűnjel raktárból is elvihették, és a megyei főügyész páncél szekrényében lett megtalálva. Ezen ügy eljárásában véleményem szerint, nemcsak okirat hamisítás, hanem az érintett fegyverek ellopása is megtörtént és ezek után történeti anyag bemutatás után, hogyan várható el egy olyan erőszak szervezettől (nevezett Rendőrség, Ügyészség), hogy korrekt és igazságos döntést hozhatott volna ügyünkben. 

  Kártérítési peremet már 1994-ben elindítottam, de mellékelt Legfelsőbb Bírósági döntés értelmében és az olvasottak alapján is értelmezhető az ügynek az a koncepciós megközelítése, hogy előre el van döntve, hogy rosszhiszemű perlekedő a fél és úgyis eredménytelen lenne a per kimenetele, és az illeték mentességet kértem, mivel minden vagyonomat bűnügyi zár alá vettek, jövedelmem nem volt, mégis csak az illeték feljegyzési jogig jutottak el, de az ebben leírtak is egyértelműsítik, hogy a hatalommal szemben nem lehet pisálni. Abban az időben is még a megfélemlítés időszakában éltünk.

Mi a kártérítési perünk a lefoglalt vagyon tárgyakra és vagyon részekre is kiterjedt, ezen határozatot bizonyítékként csatolom be, hisz KFT-nkben lévő tulajdonrészeket, mely a Mátraker Kft-ben 25.820.000 forint volt bizonyíthatóan tulajdonom, az Anwi Kft.-ben pedig 1.680.000 forint, ezen vagyonrészeket és annak kamatait, annak hasznait az eljáró hatóság nem bocsájtotta rendelkezésemre. 

Az eljárással kapcsolatban a városi ügyészséghez intézett panasz levelében az általános igazgatóm is leírja, azt az eljárási cselekményeket, melyek egyértelműen a cégek tönkretételéért és kizárólagosan Angyal János ügyvezető többségi tulajdonos ellen indult el. A céget lezáró rendőrök, melyek a dolgozóknak egyben fel is mondtak, iratok nélkül tevékenykedhettek. Ezen cselekményeket a Dr. Kovács Gyula ügyész hozzájárulásával is vagy tanácsaival ellátva végezhették a III/III rendőrök. 

A következő két bizonyíték azt is mutatja, hogy újabb ügyészségi törvénysértés vagy túlkapások történtek és ez megint csak a cég teljesen lehetetlenné tevése és az előzetesben fogva tartott Angyal János és társai bűnösségének bizonyítására szolgálhatott. Megjegyezni kívánom, hogy a törvényesség őre az ügyészség, semmilyen érdemi intézkedéseket nem tett a panaszokra, melyet védőügyvédem, cégem képviselői folyamatosan nyújtottak be, míg végül a Nógrád Megyei Bíróság panasz beadványomra a fent megnevezett taggyűlést hatályon kívül helyezte, mivel a többségi tulajdonos vagy annak képviselője nem lehetett jelen a taggyűlésen ez pedig Angyal János volt. Mindezen törvénysértő cselekmények a rendőrség és az ügyészség csak szándékos tudtával történhettek meg. Itt már jelzik a dolgozóim, hogy december 3-án felszámolás lesz, ami a közlönyben már meg is jelent december 16-án. Tehát az elvtársak bevonták a bíróságot is, e törvénysértő cselekményekbe és mindezt tehették úgy, hogy a kft számláján, melyet a rendőrök zárva tartottak és csak ők tevékenykedhettek a cégbe 1991.11.26-án még 14.244.592,59 forint állt rendelkezésre, melyet természetesen ismeretlen tettesek eltulajdonítottak, akik a cég nevében az ügyészség tudtával eljárhattak. 

Mellékelem a bizonyítékokat:

A következő bizonyíték is azt bizonyítja, hogy ez egy koncepciós ügy, melyben az ügyészség és rendőrség önhatalmúan intézkedhetett bérek és járandóságok kifizetéséről, a cégvezető és a tulajdonos tudta és engedélye nélkül. De a tulajdonosok és az ügyvezetők részére a munkabér kifizetését már nem engedélyezték, mert büntető eljárás van folyamatban ellenük és a csalóknak nem jár. Az elmúlt évek eseményeit megnézve a liberális és kommunista vezetők, akik az adófizető állampolgárok pénzéből kapták béreiket, még a büntető eljárás alatt is felvehették bérjuttatásaikat, képviselői fizetéseiket is. Tehát az ellenünk folyó eljárás diszkriminatív és elfogult szándékos károkozó cselekményeket végre hajtó rendőrök és ügyészekre korlátozódott. 

A következő beadvány az eljáró hatóság pofátlanságára utal, hogy minden törvényt áthágva bűnügyi zár alá vont vagyontárgyat is eladva értékbecslés nélkül egy Biuck Century gépkocsit eladtak - gondolom a haveroknak - 38 ezer forintért és még tárolási díjat is felszámoltak jogtalanul, a tulajdonosnak, hiszen nem ő kérte a vámraktárban való elhelyezését, hanem a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság III/III rendőreinek kellett volna kiszámlázni. A gépkocsit maradéktalanul a bűnügyi zár megszüntetése után kiadni, költségek nélkül, hiszen nem az elszenvedő fél kérte a tárolását. Kíváncsi lennék melyik havernak adták el a 38 ezer forintért, mely kb 3 millió forint értékű volt. Ennek a pofátlanságnak a következő melléklet is alapul szolgálhat:

Visszatérve a bíróságok munkájára is, Dr. Horváth Emil bírónak, aki 1992. január 26-án írásban is nyilatkozott, hogy ő elfogult Angyal Istvánnal szemben, mégis hozhatott ránézve 1992. február 24-én az előzetes fogva tartással kapcsolatosan hátrányos döntést. Függetlenül arra a törvényi jogállásra, hogy amennyiben a bíró írásban jelenti be elfogultságát, akkor az érintett féllel szemben semminemű hátrányos döntést nem hozhat, de lehet, hogy a bírókra ilyen törvény nem vonatkozik.

A következő irat bizonyítja, hogy a Nógrád Megyei Bíróság bírái írásban jelzik, hogy ők elfogultak és ettől függetlenül a törvény szellemétől függetlenül törvénysértő cselekményeket hátrányos döntéseket mégis hozhattak. Idéznék a törvények tárából a bírák kizárásával kapcsolatban is, hogy milyen paragrafusokat sértettek meg, mert ezen panaszainkra egyetlen egy bíróság sem tett érdemi lépéseket. Pl. megsértették a (Polgári perrend tartás bírák kizárásával kapcsolatban, hatályos jogszabály gyűjtemény) 13.§ 1.bek E pontját, hisz ezek a bírók írásban jelentették be elfogultságukat. A 14.§ is megsértették. A 16.§ 1. bekezdését is, hisz hivatalból sem foglalkoztak a dolgukkal. A 16.§ 2. bekezdése értelmében anyagai felelősséggel tartoznak ezen bírák a cselekményeikért, de a 16.§ 3. bekezdésében a Megyei Bíróság vezetője is mulasztása miatt nem kezdeményezte ezen kizárási okok végett, ezen bírók tevékenységét nem akadályozta meg. A 17.§ is megsértették, mert a bírák maguk ellen jelentették be elfogultságukat.A 19.§ 1 bekezdésében egyértelműen le van írva, hogy ezen bírók érdemi határozat hozatalban nem vehetnek részt. 

Mindezen paragrafusokra hivatkozás után a Másodfokú Bíróság bírái ezen törvényeket figyelembe nem véve hoztak hátrányos döntést. (lehet, hogy nem ismerték ezen törvényeket) Mellékelem a Másodfogú Nógrád Megyei Bírósági döntést, melyben mind a 3 bíró aláírta a fenti elfogultsági nyilatkozatot. 

Ezen termékek vissza szállítását törvény sértő módon a leírtak alapján, indoklással nem hajtották végre, illetve a termékeknek az értékét sem próbálták behajtani, sőt én Angyal János romániai kiutazásomat (lehetővé tevő Egri Városi Bíróság) hogy nemcsak a magán vagyonomat érintő termékek, hanem a fölszámolás alatt lévő Mátraker árui iránt sem érdeklődhetek, Horváth Nándor rendőralezredes adott át a román ügyfélnek telefonon. Ezzel is nemcsak a károkozás, hanem a bűnösség mindenáron való megerősítése volt a fő célpont. 

Ezen tájékoztató levél a felszámoló részéről a törvénysértések halmazával egyenlő. Hisz ezen ügy tudomásom szerint a Salgótarjáni Városi Ügyészség koncepciós ügyek osztályának volt az egyik irata, vagy ügye és érdekes módon a Balassagyarmati Városi Ügyészséghez került, és ők nyilatkoztak. Ezen kívül érdekességként a fent jelzett számlák semmisségét mondja ki a felszámoló. Ez bizonyos szempontból örömmel is töltött el, és szabadulásomat követően fel akartam leltározni vagyonomat és árukészleteimet, de már akkor ezek után, úgy a rendőrség mint az ügyészség képviselői megfenyegettek újabb elzárásokkal, és a későbbiekben tudtam meg azt, hogy miért tették semmissé, ezen számlákat. Többek között azért, mert a végrehajtó az árukészletek nagy részét a bűnügyi zár alatt értékesítette. Ezenkívül ezen vagyontárgyak bűnügyi zár alatt voltak, melynek feloldására egy felszámoló nyilatkozata igen kevés, ugyanis a magán vállalkozásomat nem számolták fel. 

A nagy értékre elkövetett csalás sikkasztás ténye itt is fennáll, a károkozókkal szemben, de én érdemben semmit nem tudtam tenni, a büntető eljárás során, az ügyben a bíróság még el is ítélt ezért. A törvénysértő ítélet amíg élek számomra haragot és az igazság érzetem folyamatos ébren tartását eredményezte. Az elvtársak kifosztottak, tönkre tettek, eltüntették a vagyonainkat.

A legfelsőbb bíróságtól sem várhattunk igazságos döntéseket, mivel maga az elfogultsági indítvány, melyet az előzőekben tettem fel, abban azt írja le, hogy Angyal István jelentett be a Nógrád Megyei Bírákkal szemben elfogultságot.Ez nem felel meg a valóságnak, hiszen a Nógrád Megyei bírák jelentettek be elfogultságot az előzőekben leírtak alapján is, és ezzel a végzéssel az Egri Városi Bíróság előtt igen hátrányos helyzetbe kerültünk, hisz a bírónő többször nyomatékosan kijelentette, hogy ő "a Legfelsőbb Bíróságnak hisz, melyben leírta, hogy mi jelentettünk be elfogultságot és ha nem jelentettek volna be elfogultságot nem itt lenne a tárgyalás helye. " A Legfelsőbb Bírósági végzés mégis törvénysértő, nem a valóságnak megfelelő leiratában igen komoly kárt okozott az eljárás során részünkre. A bíróság részéről az elmarasztaló magatartás abban is megnyilvánult, hogy 3 és 6 hónaponként volt tárgyalás, abban is megnyilvánult, hogy néha ügyvéd nélkül, néha 1-2 ügyvéd volt jelen. Ezen kívül a tárgyalási jegyzőkönyveket 1 év másfél év után tudtuk beszerezni, és érdemben ezek után tudtuk kifogásolni. Nem magnófelvételekre rögzítették a tárgyalás anyagát, hanem állítólagos gyors írással rögzítették, de nem is volt a gyorsírónak vizsgája. Természetes az ilyen formájú tárgyalási anyag rögzítése, kimondottan hasznos koncepciós ügyekben. Újra és nyomatékosan szeretném kijelenteni, hogy a nagy ügy során, mind a mai napig érdemben iratokat soha nem foglaltak le. A bemutatott bizonyítékok alapján is látható és olvasható.
Előfordult olyan is a tárgyalásokon, hogy a bírónő az ülnököket kölcsön adta más büntető ügy tárgyalásához, majd több mint 3 órás várakozás után a tárgyalást berekesztette és elnapolta.

Az érdemi kérdésekre szívesen válaszolok!